Késő éjjel, amikor már mindenki hazament, Danny Elfman felkapcsolja a fényeket a stúdiójában, a Macintoshához fordul, és elkezd kísérletezni a dallamokkal, ritmusokkal a legújabb filmzene produkciójához. „Bármelyik átlagon felüli művem a Mac-en való zenei kísérletezés eredménye” - mondja Elfman, az egyik legismertebb név a hollywoodi filmzene piacon. „A zenét nem gondolom, hanem hallom. Ha egy összetett zenét készítek - mint általában - az összetettség abból ered, hogy kikísérletezem a hangzást a számítógépemen. A Macintosh hardveres képességei révén olyan szinten van mód a zenével való szabad próbálkozásokra, mint egy nagyon drága felszereléssel, és mindez sokkal egyszerűbben.

Elfman olyan sikerprodukciók zenéjét komponálta, mint a közelmúltban sikeres Vörös Sárkány, a Good Will Hunting, a Men in Black, a Pókember, a Mission: Impossible és még több híres Oscar®® díjas vagy jelölt film.

Danny Elfman a filmzene megalkotását a film egy félkész kivonatának megtekintésével kezdi, „ami lehetőséget ad az átéléshez, hogy aztán elkezdjek kísérletezni.

Kigondolok egy alap hangszert vagy dallamot, néha olyan hangszerek is szóba jönnek, amiket lehetetlen lenne egy stúdióban összehozni, aztán lassan-lassan kialakulnak a visszatérő ritmusok, felépül a zenemű.” Elfman a Digital Performer nevű szoftvert használja a zene szerkesztéshez a Power Macintosh számítógépén. „A PowerMac-en lehetőségem van többféle ötlet gyors kipróbálására. Fel tudom használni a saját hangmintáimat és zenekari részleteket. A Digital Perfomerben egyszerre 50-60 MIDI track szólhat, és akár ezekre rájátszhatok egy gitárral élőben.” Amikor már készen van a mű, Elfman az egészet elölről kezdi: „Kiürítem a gondolataimat, egészen új szögből kezdem vizsgálni a dolgot.

Elfman egyébként nem kezdte korán a zene tanulást. 18 évesen Afrikába utazott, és ezután kezdett zenélni, méghozzá egy avantgárd zenei színtársulatban Franciaorszgában. Emellett megtanult harsonán is játszani, és ekkoriban kezdte el érezni az ütemet… Első filmzenéje 1985-ben az első Macintosh közreműködésével készült, akkor még igen szerény körülmények között: „ekkoriban még zongorán játszottam fel a zenealapot, és mivel nem voltam jó zongorista, így a Mac-et használtam a lassú játékom sebességének fokozására”.

Azóta készült filmzenéi zenei felfedezéseit is magukba olvasztották, így egyszerre ötvöződik egy-egy művében Wagner és a rock&roll. A cikk forrása: Apple.com/PRO

 



 


     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: