A System Preferences / Rendszerbeállítások program General / Általános paneljén a rendszer kinézetével és egyes megjelenési elemek használatával kapcsolatos beállítások találhatók meg. Az Apple ugyan nem hagy túlzottan sokféle beállítási lehetőséget, mert ügyel a rendszer egységes megjelenésére, néhány dolgot azért személyre szabhatunk, illetve az utóbbi pár operációs rendszerben némileg több választási opciót kapunk.

(A panel a macOS korábbi verzióiban az Appearance / Megjelenés nevet viselte, ám az macOS 10.7 "Lion" megjelenésével az Apple az iOS rendszerhez egységesítette az elnevezést. Az Apple programozói a felhasználókat tanulásra késztetik, de saját maguknak megengednek némi lustaságot: a rendszerben továbbra is Appearance.prefpane a panel neve.)

Világos és sötét mód
Az Apple a 2018-es WWDC eseményen jelentette be a macOS Mojave operációs rendszert, amelynek egyik leglátványosabb újítása a klasszikus világos megjelenési mód mellett a Dark Mode / Sötét mód bemutatása volt. A fejlesztői konferencia résztvevői álló ovációval reagáltak erre a típusú fejlesztésre, az Apple pedig azon nyomban bejelentette, a legtöbb program, főként a fehér és világos elemekben gazdag változatok megjelennek feketében és sötétszürkében. Ez különösen olyan alkalmazásoknál fontos, mint az Xcode vagy a Pages, ahol rengeteg a karakteres felület.

Megjegyzés: Nem ezek a programok voltak az elsők, amiket sötéten lehetett használni: a Terminal már kezdetektől fogva beállítható volt fekete hátterűre - furcsa is, hogy az Apple-nek közel két évtizedébe telt, hogy sötét macOS témát mutasson be.



A sötét mód annyira népszerű lett, hogy más operációs rendszerek is lemásolták, népszerű weboldalak, mint a Facebook is megjelent fekete háttéren, illetve az Apple más rendszerei is átvették a funkciót. A macOS Catalina változatban már arra is mód volt, hogy a System Preferences / Rendszerbeállítások program General / Általános panelén ne csak váltani tudjunk világos és sötét mód között, hanem legyen egy Auto / Automatikus opció is, amely révén sötétedéskor a rendszer átvált világosról sötét módra, ám nappal világos módban üzemel, hogy jobban láthassuk a tartalmakat.

Kiemelő- és kijelölőszín
A rendszer megjelenésének egyik fontos eleme a háttérszín kiválasztása, a gombok, menük és ablakok megjelenése (Appearance / Megjelenés). Multicolor / Többszínű, kék, bíbor, rózsaszín, vörös, narancs, sárga, zöld és grafit színek közül választhatunk itt. A kék a gyári alap beállítás, és míg a legelső macOS rendszerekben csak grafitot választhattunk ezen kívül, az Apple szíve megenyhült, így többek között a kiválasztott menüelemek, a kijelölt tartalmak, a Mail levelezőprogramban a levelesládák, a rendszeren belüli folyamatábrák és még néhány alapvető megjelenési elem arculatára hatással lévő interfész elemeket változtathatunk meg kedvelt színünkre.

A grafit megjelenés esetén az ablakok bal felső részén lévő gombok nem lesznek színesek, hanem egységesen szürkék lesznek. Ez jól illeszkedik az macOS stílusához, ahol a Finder elemek - bal oldali ikonsor - is szürke alapszínűek.



Az Accent colour / Kiemelőszín beállítása alatt található a vele szinkronban lévő Highlight colour / Kijelölő szín. Ez alapértelmezés szerint a kiemelőszínnel azonos árnyalatra van beállítva, de teljes mértékben testre szabható: a Custom / Egyéni beállítást választva a menü alján a szín palettáról tudunk választani magunknak olyan színt, amely tetszik, és amit szívesen látnánk szövegekben, ikonokon, amikor azok ki vannak választva.

(Az Apple régebben csak világos színeket tett ide, mert a nagyon régi, Carbon nyelven írt programokban nem volt megfelelő szövegsimítás, és a kijelölés szaggatottan jelent meg. Később ez a probléma megoldódott, így ma már bármilyen szín választható.)

Az Other… / Más… menüelemet választva a kijelölő színt saját magunk keverhetjük ki a rendszer általános Color / Szín panelttájának használatával.
Bővebben a Color / Szín paletta lehetőségeiről és használatáról…



A megjelenési paraméterek között állíthatjuk be, hogy a macOS ablakok bal oldalán esetlegesen lévő oldalsáv ikonjai milyen méretben jelenjenek meg. Oldalsáv például a Finder programban található, de a Mail klasszikus nézetében is oldalsáv gyűjti a levelesládáinkat. A Sidebar icon size / Oldalsáv ikonméret paraméterek közül a kicsi/közepes/nagy méreteket kijelzőnk felbontásának és látásunk minőségének függvényében állíthatjuk be. (Ez a módosítás azonnal látható, így ha tesztelni kívánjuk, csak nyissunk meg egy Finder ablakot, és figyelemmel kísérhetjük a változást.)

Háttérkép áttetszőség
A macOS megjelenésének egyik fontos eleme az áttetszőség, amelynek engedélyezésére kettő lehetőség van a rendszerben: egyrészt az itt következő Allow wallpaper tinting in windows / Háttérkép-beárnyékolás engedélyezése az ablakokban opció kipipálásával. (A magyarul beárnyé- kolásnak fordított funkció valójában inkább áttűnés, csak a fordító szabadjára engedte a szavait.) Itt arról van szó, hogy akár már a System Preferences / Rendszerbeállítások program ablakának üres részei haloványan átveszik a háttérkép árnyalatát - ez nem zavaró, nagyon erőteljesen elmosott áttűnés, mintha egy tejüveg mögé rakunk egy plakátot. Ha ezt a funkciót kipipáljuk, akkor alapértelmezés szerint a háttérképet látni fogjuk a sima halványszürke interfész elemeken - így a felső menüsoron, a menükön, vagy a programablakok szélén.

Megjegyzés: A funkció egyáltalán nem fog működni, ha a System Preferences / Rendszerbeállítások program Accessibility / Kisegítő lehetőségek panelén kikapcsoltuk az áttetszőséget rendszerszinten. Itt a Display / Kijelző felületen van lehetőség a Reduce transparency / Áttetszőség csökkentése opció kipipálására, amely teljes mértékben kizárja az efféle megjelenéseket - főként azok számára, akiknek ez olvasási vagy fókuszálási nehézséget okoz. Az áttetszőség némileg jobban terheli a videókártyát, tehát takarékossági okokból is érdemes kiiktatni a funkciót.

Görgetés és görgetősávok viselkedése
Az macOS 10.7 "Lion" operációs rendszertől kezdődően a görgetősávok (scroll bar) működése át lett definiálva, mégpedig az iOS eszközökön megszokott és megkedvelt arculatra: görgetősáv alapból nem látszik mindig, csak azokban a kontextusokban jelenik meg, ahol görgetés zajlik. Vagyis olyan ablakban sem feltétlenül van görgetősáv, amelynek tartalma túlnyúlik az ablak méretén, és a teljes tartalom eléréséhez görgetnünk kell. Ilyen ablakokban a görgetéskor jelenik meg a görgetősáv szürke csíkja a görgető felület jobb oldalán (függőleges görgetéskor) vagy alján (vízszintes görgetéskor), amelyet meg is tudunk egérrel ragadni, de az Apple filozófiája szerint az utóbbi évek mobil gépeinek ujjkövetője, illetve a Magic Mouse és Magic Trackpad termékek révén erre nincsen szükség, hiszen kétujjas kézmozdulattal tökéletesen kiválthatjuk a görgetősáv egérrel való húzásának funkcióját. A kétujjas görgetés a Magic Mouse esetén az egér tetején, a Magic Trackpad és a mobil gépek ujjkövetője esetén a felület bármely részén egyszerre két ujj érintésével valósítható meg.

Megjegyzés: Egyes alkalmazásokban, ahol nem egyértelmű, hogy az ablakban további információ lehet lefelé görgetve, lehetőséget adott az Apple a fejlesztőknek a görgetősáv folyamatos megtartására. Ilyen például a BBEdit forráskód szerkesztő is, ahol azt is hihetnénk, hogy vége van a dokumentumnak, ha nem lenne görgetősáv, és nem látnánk, hogy az még tart.

Tipp: A többujjas funkciók használatáról rövid bemutatófilmek a System Preferences / Rendszerbeállítások program Trackpad / Trackpad paneljén érhetők el. Itt az egérkurzorral az adott funkció fölé navigálva láthatjuk a funkció használatát és működését.

Az macOS 10.7 "Lion" operációs rendszertől kezdődően beállíthatjuk, hogy a görgetősáv csak akkor legyen jelen, ha a beviteli eszköz miatt az szükséges (Automatically based on mouse or trackpad / Automatikusan az egérnek vagy ujjkövetőnek megfelelően), azaz például ha régi egygombos Apple egeret használunk, amely segítségével nem lehet görgetni, akkor látszódjanak a görgetősávok. Ez a funkció bekapcsolja a görgetősávokat akkor is, ha új mobil gépünk van, de régi egér van hozzá csatlakoztatva. E beállítás azok számára hasznos, akik korábbi egeret használnak, vagy a számítógépük nem támogatja a többujjas kézmozdulatokat.

További beállítási lehetőség, hogy a görgetősávok csak görgetéskor jelenjenek meg (When scrolling / Görgetéskor) függetlenül a beviteli eszköztől. (A görgetősávok csak görgetéskor jelennek meg, ha az automatikus opciót választjuk ki, és többujjas gesztusokat támogató beviteli eszközünk van.)

Utolsó opciónk, hogy a görgetősávok mindig legyenek jelen, függetlenül a beviteli eszköztől vagy attól, hogy éppen görgetünk-e (Always / Mindig).

Az macOS 10.7 "Lion" operációs rendszerben nincsen már lehetőség a görgetősávok alatti régi kis lefelé és felfelé gombok pozicionálására, mivel ezek a gombok teljesen megszűntek. Aki eddig görgetéskor egérrel bökdöste a sáv alatti felületet, annak meg kell szoknia az új működési megoldást.

Tipp: A Safariban megnyitott weboldalakon vagy a Mailben kezelt levelekben egyébként a Szóköz - space - billentyűvel is lehet lefelé görgetni, a Váltó + Szóköz - Shift + Space - paranccsal pedig felfelé. Ez gyakorlatilag szükségtelenné teszi a görgetősávok használatát böngészés vagy levelezés közben.

Szintén idevágó beállítás, hogy a görgetősávok üres részére kattintva a program egységnyit (tipikusan oldalnyit) ugorjon (Jump to the next page / Ugrás a következő oldalra), vagy arra a pontra ugorjon, ahová a kattintás történt (Jump to tje spot that's clicked / Ugrás arra a pontra, amelyre kattintottak). Ez látszólag nem fontos, de sokak számára alapvető, hiszen kényelmesebb csak egérkattintással lapozni, ám praktikus lehet az is, ha egy dokumentumot jól ismerve a görgetősáv adott részére kattintva arra a pontra ugrik a program. Ez felhasználói szokásoktól függ. Mivel a macOS operációs rendszerből hiányoznak a görgetősáv alatti gombok, így praktikus lehet például az oldalnyi ugrást beállítani azoknak, akik eddig a gombok segítségével görgettek.

Alapértelmezett böngésző
Vannak bizonyos dolgok, amikben picit erőszakos az Apple. Ilyen jelenség, hogyha van egy feladatra saját alkalmazás, akkor azt igyekeznek előtérbe tolni. A böngészőprogramok világában is ez a jellemző: az Apple számára mi sem természetesebb, minthogy saját Safari nevű böngészőjét használja mindenki, és nyilván nem is akar semmi mást használni.

A Safari böngészőben nem találunk olyan beállítást, amely arra vonatkozna, hogy ne ő legyen az alapértelmezett. Kutathatunk a rendszer hálózati beállításai között, ám ott sem találjuk ezt a lehetőséget. Az Apple ide, a cikkben bemutatott General / Általános panelre helyezte ennek a lehetőségét. Itt egy felnyíló menüből érjük el a rendszerben lévő böngészőprogramokat.

Számos program magától is rákérdez, hogy szeretnénk-e alapértelmezetté tenni - ezt tipikusan indításkor vagy később a programon belüli beállításokban van mód változtatni.

Egyéb rendszerszintű beállítások: fülek viselkedése, mentés, nyitott dokumentumok megjegyzése
A System Preferences / Rendszerbeállítások program General / Általános panelének alsóbb szekciójában olyan beállításokat találunk, amelyek a rendszer bizonyos helyzetekben előforduló alap funkcióira vannak hatással.

A ködös bevezetőt példával pontosítva: Ha például a Pages szövegszerkesztő programban nyitva van egy dokumentum és megnyitunk egy másikat, akkor a rendszer képes ezt teljesen új ablakban nyitni, vagy ugyanazon ablakban füllel elkülönítve. Ennek általános, rendszerszintű működését tudjuk szabályozni a Prefes tabs / Lapok előnyben részesítése sorban, ahol is választhatjuk a never / soha opciót, amikor is mindig új ablakban nyílnak majd meg a tartalmak, még akkor is, ha 40 darab PDF iratot nyitunk meg. Az alapértelmezett beállítás az in full screen / teljes képernyőn, amely esetben csak akkor alkalmaz füleket a rendszer, ha az éppen futó program tartalma betölti a képernyőt, és csak a teljes képernyő elhagyásával van mód az új irat megnyitására. Ilyen beállítás mellett nem kell elhagyni a teljes képernyőt, hanem fül segítségével válthatunk a képernyő tetején a két vagy több dokumentum közt. A harmadik lehetőség az always / mindig beállítás, amely révén az összes programban új fül alatt nyílnak meg azonos ablakban a tartalmak. Ez akkor nem előnyös, ha nagyon eltér a méretük: van úgy, hogy egy hatalmas méretű képet jó külön ablakban nyitni a kis méretű logót vagy akár csak egy betűt tartalmazó másik dokumentumtól.

Mindhárom beállításnak vannak tehát indokai, előnyei és hátrányai, ám a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a számunkra legjobban megkedvelhető, a dokumentumainkhoz legjobban illeszkedő opciót tegyük alapértelmezetté. A beállításunktól függetlenül a legtöbb programban van billentyűparancsa vagy menüje annak, hogy egy újabb tartalmat egy másik fül alatt nyissunk meg.

A macOS rendszer rendkívül fejlett verziókövetési mechanizmussal egészült ki a fájlok kapcsán. Ennek köszönhetően a mentés, mint feladat gyakorlatilag teljesen kihagyható - igazából csak azért kell egyszer mentenünk, hogy a fájlnak legyen neve. (Ez azért is praktikus, mert az Untitled 174 / Névtelen 174 című dokumentumot évekkel később nehezebb megtalálni.) Nem kell aggódnunk azon, hogy bármilyen katasztrófa, áramszünet esetén van-e mentésünk a fájlról, mert a Mac bizonyos időközönként minden változtatást elment. A verziókövetés révén pedig a változtatások nagyobb részéhez vissza tudunk térni. Ez egy dokumentum esetén nem azt jelenti, hogy betűnként visszaléphetünk, de újabb bekezdések, törlések, nagyobb változtatások esetén vannak mentések, amelyekre visszatérhetünk egy aktívan szerkesztett irat esetén - ezt később a Time Machine mentés váltja fel, amely teljesen hasonlatos felületet kínál, mint a rendszer verziókövetési funkciója.
Bővebben a verziókövetésről a macOS operációs rendszerben…
Bővebben a Time Machine önműködő biztonsági mentési mechanizmusról…

Vannak azonban olyan felhasználók, akik ezt nem igénylik, és szeretik tudatosan követni azt, hogy mit és mikor mentenek. Ők bekapcsolhatják azt a lehetőséget, hogy a rendszer a dokumentum bezárása előtt rákérdezzen arra, hogy megtartsa-e a változtatásokat (Ask to keep changes when closing documents / Dokumentumok bezárásánál rákérdezés a módosítások megtartására) - így fogalmazza meg az Apple virágnyelven, hogy el kell menteni az iratot, nem történik automatikus mentés.

A macOS sok-sok évvel ezelőtt mutatta be azt a hasznos funkciót, hogy bezárást követően a program következő megnyitásakor a kilépést megelőző állapotot állítja vissza. Ez hasznos dolog, hiszen egy asztali gépet kikapcsolva nem kell újra előkeresni egy munka során használt dokumentumokat és egyéb fájlokat, mert azok a programot elindítva újra megnyílnak.

Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor nem praktikus, ha a kilépéskor nézegetett tartalmak az ember arcába villannak, amikor legközelebb ő, vagy valamely közeli hozzátartozója megnyitja az adott programot. Nem szerencsés például, ha a gyermekünk elindítja az alapértelmezett böngészőt, és ott a születésnapjára megrendelt ajándék fogadja. De a Preview / Megtekintő elindításakor sem előnyös, ha a kedvesünk az évfordulóra rendelt zafír fülbevaló képére bukkan.

A macOS tehát kínál egy remek lehetőséget, de ha az valami okból mégsem illik az igényeinkbe, van mód változtatni a beállításon, nem kell elfogadnunk, hogy ez így működik.

A megjelenés beállítások következő felületén azt adhatjuk meg, hogy mennyi korábbi programra, dokumentumra és szerverre emlékezzen a rendszer az Alma menü > Recent Items / Legutóbbi elemek menüjében. Itt egy kattintással elérhetjük azokat az elemeket, amiket mostanság használtunk, és nem kell keresni őket. A mennyiéget nulla és ötven között alakíthatjuk. Egy beállítás vonatkozik a legutóbbi dokumentumokra, alkalmazásokra és kiszolgálókra (Documents, Apps, and Servers).

Handoff / Folytonosság
Az Apple ökoszisztéma egyik legzseniálisabb fejlesztése a Handoff / Folytonosság nevű funkció, amelynek lényege, hogyha elkezdünk egy feladatot a mobil eszközünkön, a program macOS változatán folytathatjuk azt, és ugyanez visszafelé is működik. Például készítünk egy remek prezentációt a Mac-en, majd az előadásra tartva feltűnik, hogy van egy elírás, vesszőhiba, bármi apróság, és az iPhone készüléken futó Keynote alkalmazásban ki tudjuk javítani a hibát, és mire felnyitjuk a Mac-et, a dokumentum frissülve, kijavítva áll a rendelkezésünkre.

A funkciónak van néhány követelménye, mint az iCloud használat, illetve minden érintett eszközön ugyanannak az Apple ID azonosítónak a használata. Szükséges a Bluetooth és a WiFi aktivitása, illetve a Handoff / Folytonosság képesség aktiválása. (Az iOS és iPadOS eszközök esetén a Settings / Beállítások program General / Általános felületének AirPlay & Handoff menüjében kell ellenőrizni, hogy be van-e kapcsolva a szolgáltatás.)

A macOS alatt a Dokk felületén ikon jelenik meg, ha egy másik operációs rendszeren az adott programban dolgozunk, és azt a Mac-en tudjuk folytatni.

A Handoff / Folytonosság funkciót a System Preferences / Rendszerbeállítások program General / Általános panelének alján lévő Allow Handoff between this Mac and your iCloud devices / Handoff engedélyezése a Mac és az Ön iCloud-eszközei közt opciódobozzal tudjuk bekapcsolni a Mac-en.

© MacMag.hu Cikk: Birincsik "iJoe" József, 2007.
Frissítve (10.7 & HU): 2011. 06. 07., 07. 10. ("General"); (macOS 10.9; Retina) 2014. IIII. 17.; 2021. május 22. (Big Sur)









 

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: