Elvis egyik utolsó felvételével végül mégis legyőzte a Beatles-t: a Drew Lavyne New York-i stúdiójában újrakevert Elvis Presley dal, az „A Little Less Conversation" hosszabb ideig vezette a brit slágerlistát, mint a Beatles bármelyik dala.

A dal igazából Lavyne mesterműve volt, aki hosszas küzdelmet folytatott az amerikai lemezkiadó szövetséggel (RCA) és a Presley alapítvánnyal, hogy elkészíthesse a végül másfél millió példányban értékesített, 26 országban a slágerlista élére törő dalt. „Minden munkát a Power Mac-emen végeztem" - mondja Lavyne, „a Peak használatával és a Waves bővítményekkel az egész munkát a Logic-ban készítettem - és az iPodomon hallgattam a készülő számot."

Elvis újra mixelése eddig példa nélkül állt, és a holland DJ Tom Holkenborg érdeme (JXL), aki elektronikus hangszereket, dobgépeket és billentyűket szerzett az eredeti hanghoz. Drew Lavyne a feldolgozás során az eredeti analóg felvételben nem változtatott a Király hangján, az teljesen megegyezik az 1968-as eredetivel, így aztán az egész dal hangulata olyan, mintha egy diszkó lemezjátszójáról szólna - csak épp a kivitel modern.

Lavyne egy hangmérnök, aki a lábfején hasaló Zoe kutyájával sokkal inkább egyszerűen "fülnek" titulálja magát. Miután a dalok elkészülnek, és a hangszerek egyensúlya kialakult, Lavyne az, aki a végső darabot tökéletesre csiszolja a különböző hangsávok erejének finomhangolásával. Ez a véglegesítés megannyi alapos technikai feladattal jár, ami alapjaiban érinti egy album hangzását. Lavyne dolga az is, hogy a rádióállomások által kedvelt 3:59 hosszúságúra optimalizálja a dalokat, és hogy a dal „lélegezzen, és ne hangozzék úgy, mint ami szerkesztve van."

A szerkesztéssel kapcsolatban Lavyne a következő munkafolyamatot követi: „Két részre bontom a munkát: az érzelmi és a technikai elemre. Elsőként végighallgatom a dalt, és megtalálom a művész üzenetét. Egy rock muzsikánál ez lehet az az érzés, mint amikor letekert ablakkal száguldasz… egy balladánál buja és emelkedett hangulat… egy latin jazz albumnál a felelőtlen szabadság érzése. Akármi is legyen a stílus, megpróbálom átélni az érzelmi tartalmát."

Ezt az érzelmi szálat Lavyne audió szoftverek segítségével erősíti, javítva a hangzásnak az adott stílushoz illeszkedését. „Egy rock albumnál a dobot és gitárt erősítem úgy, hogy a zene kiugorjon a hangszóróból. Egy jazz albumnál a részleteket hozom előtérbe, például a zene alatt finoman végighúzódó mélyeket, amik harmóniába kerülnek a finomabb ütős hangszerekkel."

Lavyne equalizer-ek segítségével teszi a hangot édesebbé (tisztábbá és áttetszőbbé) és gazdagabbá (melegebbé és egységesebbé), kompresszorok használatával finomítja az énekhangokat. A végső művelet a sequencing, azaz a dalok sorrendjének kiválasztása és a köztük lévő szünet meghatározása az albumon. Ha ezt jól csinálja, a végén észre sem lehet venni, hogy ez egy munka eredménye, egyszerűen csak természetes a hatása.

Bár Lavyne egyedül dolgozik a galériájában, nem érzi magát tehetetlennek a nagy stúdiókkal szemben. „A vállalkozás gyökerei nem túl szerteágazóak, de a szárai magasba szöknek. Bárkivel dolgozok - híres és feltörekvő művészekkel. A koncepció az, hogy nem kell dollárezreket beleölni a dollárezreket érő eredményekbe." Lavyne az első pillanattól kezdve Apple technológiát használ, mint mondja, „ez de facto a zeneszerkesztés platformja. Nincsen alternatívája." Bár gúnyosan megjegyzi: „Egyszer jártam már olyan zenestúdióban, ami nem Mac alapú volt." „A Mac a szíve, lelke és agya a munkámnak - hasonlóan az iparág többi tagjához. Az elmúlt években nem dolgoztam olyan produkción, amit ne érintett volna a Mac."

Lavyne eszköztárának alapján egy Apple Cinema Display kijelzővel felszerelt Mac Pro képezi, utazás közben pedig MacBook Proon folytatja a munkáját. iPod fanatikusnak is nevezik magát: „Elválaszthatatlan vagyok az iPodomtól. Bármilyen munkán csinálok, mindig átmásolom az iPodra, és meghallgatom kutyasétáltatás közben, és máris egy másfajta élményt kapok a zenétől, mint a stúdióban." Természetesen a Messages videókonferencia képessége is nagy szerepet játszik az ügyfelekkel való kommunikációban az iSight webkamera segítségével.

A Mac Pro eszköztárát Motu 2408 MK 3 interfész és Mackie HR 824 stúdió monitor egészíti ki. Szoftverek közül a CD-íráshoz és rendezéshez a Roxio Toast és Jam szoftvereket használja Lavyne, a zenei alkotást pedig az ezernyi bővítménnyel kiegészített Logic szoftverrel végzi. „A Logic végtelen sok módon használható. Felvételek készítéséhez, szerkesztéséhez, kottázáshoz… mindenben jobb, mint bármi más." A Soundtrack program egy új része az eszköztárnak: „A Soundtrack-ben a legnagyobb kihívás a választék szűkítése. Fantasztikus szoftver rengeteg hanggal és hangulattal." Lavyne ennek a programnak a segítségével készítette el Fabien Cousteau a Discovery Channel-ön bemutatott "Attacks of the Mystery Shark" című filmjének zenei alapját.

A hanganyagok tökéletesítését a BIAS Peak szoftver biztosítja, amely egy csak Mac-re elérhető professzionális audió alkalmazás. „Mindemellett a legjobb két sávos szerkesztő. A Peak segítségével futtatom a Waves bővítményeket - sziklaszilárd macOS környezetben." A szoftveres eszköztárnak a szívét jelentik a Waves Master Series bővítmények, amelyek már támogatják az Apple macOS-ben bemutatott és szabvánnyá vált Auido Units formátumát. (A macOS audió képességeiről bővebben külön cikkünk szól.)

Drew Lavyne a munkáját a zene iránti valódi rajongással és képzéssel nyerte el. Több mint 25 éve gitározik, 20 éve saját dalokat ír, és legalább havi egy alkalommal publikum előtt is fellép. „Idétlen lenne zenésznek nevezni magamat, ha nem zenélnék a klasszikus értelemben. A zeneszerzés igazi élménye az, hogy a semmiből létrehozunk valamit. Ha tudsz írni egy olyan dalt, ami egy kicsit is hat a hallgató életére, már megérte."

A csúcs példák számára egyértelműek: „A Beatles példázza, ahogyan egy dalnak szólnia kell, és a Led Zeppelin mutatja be, ahogyan egy gitárnak szólnia kell. A kedvenc dalom a 'Help'. Ez akkor is jó, amikor jól érzed magad és akkor is, amikor nem. Ilyen egy tökéletes dal. Mindig is szerettem volna egy Beatle lenni." Mai bandák közül Lavyne a U2 és a Radiohead jelenlétét emeli ki. „A U2 'Achtung Baby' albuma a 90-es évek csúcsa volt. Önként vállaltam volna, hogy kávét főzök a stábnak, csak hogy részt vehessek az album készítésében."

A jövőbeli céljai között Drew Lavyne több időt szeretne a filmekkel kapcsolatos munkával foglalkozni, amely részben a Final Cut Pro intenzívebb használatát, részben pedig a videófeldolgozásba való bekapcsolódást célozza - természetesen Apple megoldásokkal.

Forrás: Apple.com

 



 

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: