Gárdonyi Géza 102 éve megjelent regényének fontos momentuma volt a festészet, hiszen a főhős, Balogh Csaba a főhősnő, Ida inspirációjára festi meg élete nagy művét, a Haldokló angyalt, amely érdekházasságuk szerelemmé formálódásában is fordulópontot jelent. A boldog békeidőkben játszódó regényből 2022-ben készült színvonalas filmmű, amelynek főcíme és a cselekménye is tartalmaz látványos festményeket, amelyek az élő képből lényegülnek át klasszikus hatású alkotásokká. Ezeket a vizuális elemeket Tatár Gergő készítette, mégpedig kizárólag virtuális vásznon: iPad Pro és Apple Pencil segítségével.

A magyar filmgyártás az utóbbi két évtizedben páratlan fejlődésen esett át, amelynek eredményeként sikerült szakítani a kötelező sablonokkal, amely mindenképpen jót tett a kosztümös filmek világának is, hiszen mind a nyelvezetük, mind képi világuk és vizuális megoldásaik fejlődni tudtak, és nem húzzák vissza a művészi célokat a régies megoldásokhoz való ragaszkodással.

A produkció már az első néhány másodpercében tudatosan megkomponált vizuális élménnyel fogadja a nézőt: korhű tapétán, díszes képkeretekben a szereplők pár pillanatos mozzanatai merevednek olajfestménnyé. Ez a képi jelenet a filmben több alkalommal visszatér: az aktuális tárgy vagy jelenet festménnyé válik a szemünk előtt.



Gergő feladata a produkció során elsőként abból állt, hogy a film egyes képkockáiból megalkossa a festményeket. Az Ida regénye film rendezője, Goda Krisztina művészi célja az volt, hogy ezek a képi elemek valóban úgy hassanak, mint emberi kézzel alkotott festmények, tehát ne egy olcsó Adobe Photoshop effektussal legyenek átalakítva a képek, hanem legyen bennük emberi kéznyom, akár apró hiba, de mindenképpen igazi legyen.

A filmiparban régóta aktív és évtizedek óta Apple eszközöket használó Tatár Gergő erre a célra javasolt megoldást, amely során gyakorlatilag az érintett képkockákra festette rá a virtuális olajfestményt.



Ehhez nyújtott segítséget az iPad Pro készülék és a rajta futó Paintstorm Studio alkalmazás, amely magát digitális festő vászonnak nevezi, és eszközei sokrétűsége és szolgáltatásainak gazdagsága valóban méltóvá teszi erre a megnevezésre.



Az alkalmazás két tucat eszközzel - ecset, tus, kréta - rendelkezik, illetve olyan effektusokkal is fel van vértezve, amelyeket egy ecset segítségével elérhetünk. Figyelembe veszi azt a paramétert, hogy egy ecset húzása során miként változik a felvitt festék mennyisége, mint változik a húzás során a festés intenzitása. Emellett persze számos olyan képessége van, amely a modern alkotást is segíti, mint a maszkolás vagy az objektumok használata, de a filmben leginkább az impresszionista hangulatú képi ábrázolás volt jellemző, vagyis hagyományos olajfestmények készültek a képkockákból.

A festmények további finomítását az Art Set 4 alkalmazás segítette szintén az iPad Pro 12,9” nagy méretű kijelzőjén és az Apple Pencil 2 termékkel kiegészülve. Az Art Set szintén egy célzott alkotó alkalmazás, amely az eszköztárával nagyszerűen viszi át a kéz érzékletességét a virtuális vászonra. (Az alkalmazás az App Store szerkesztői választása is volt, amely meggyőző elismerése a minőségének.)

A festmények megjelenése egyrészről illeszkedik a regény eredeti tematikájába, másrészt érdekes vizuális élményt nyújt a néző számára, harmadrészt pedig az átalakulást megelőző cselekmény befogadását, a néző rövidke elgondolkodását is segíti.

Ahhoz, hogy a virtuális olajfestmények jól illeszkedjenek a cselekménybe, fontos feladat volt, hogy azok átalakuljanak mozgóképből állóképpé, mégpedig úgy, mintha az a világ legtermészetesebb folyamata lenne: mintha az operatőr az adott tárgyak vagy szereplők megörökítését követően azonnal egy valódi festmény előtt kapcsolta volna be a kameráját.

Ezt a funkciót az Apple professzionális videóvágó munkafolyamataiba jól illeszkedő, számos szoftveres és hardveres megoldást is kínáló Blackmagic cég Fusion alkalmazása látta el, amely segítségével Gergő megkomponálta az átalakulásokat, amelyekkel a főcím mellett több ponton is találkozhatunk a filmben. A Fusion program hatalmas erejű render motorral rendelkezik, amely a televízióra szánt filmek minőségi követelményeinek is megfelelő végeredményt produkálnak, és valóban nyomon követhető átalakulást érnek el, nem csupán egy átmenetet az utolsó mozgókép kocka és az állókép között.



Ezek közül talán a leglátványosabb, amikor Ida (Mentes Júlia Virginia színművésznő) egy ékszerdoboz előtt csodál egy gyűrűt, majd a kamera az antik fadobozra és tartalmára vált, s attól finoman távolodik, és a távolodás közben a felvétel festménnyé alakul át úgy, hogy a néző nem tudja azonosítani a pontos határvonalat a változásban. Hasonlóan hatásos a mű egyik záró képsora, amelyben Veszprém Szentháromság téren járunk, és az eleven mozgóképből repedésekkel tarkított olajfestményt varázsolt a program a szemünk elé.



A fordulatokban gazdag, kellemes hangulatú, a mű születésének idejében is boldog pillanatokat közvetítő könyvből készült film hasonlóan zavaros korban nyújt könnyed kikapcsolódást a kosztümös műfaj rajongóinak. A produkció 2022. december 23-án 20 óra 50 perckor kerül bemutatásra a Duna Televízió műsorán.

A megjelenített képi források a produkció intellektuális tulajdonát képezik.
© MacMag.hu | Cikk: Birincsik József 2022. december 22.

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: