A modern utazók számára a repülés romantikája nagyjából egy vak randi esetével ér fel: szerencsés esetben minimális várakozás mellett, kényelmesen és jó körülmények között utazhatunk, rosszabb esetben hosszas biztonsági ellenőrzés és középső ülés a jussunk. Brian J. Terwilliger számára a repülés azonban messze nem ezt jelenti: "A repülésnek ez a formája olyan, mintha egy nagy buszra szállnánk: semmi varázs vagy romantika nincsen benne."

Terwilliger azonban nem csak rácáfol arra, amit manapság az átlag polgár a repülésről gondol, hanem egy HD felbontású dokumentum filmben be is mutatja, miben különbözik az ő megközelítése a többségétől.

Filmje, a "One Six Right" című nagy felbontású produkció a Van Nuys Repülőtéren játszódik, a cím pedig a reptér kifutójának koordinátáira utal. A film - még ha nem is mindenkinek ugyanazt jelenti - témája révén veterán pilóták, régi utazók és azon a reptéren tanuló újoncok számára egy rendkívül bensőséges élményt nyújtott, a lenyűgöző felvételek pedig minden nézőt elkápráztattak hatalmas felbontásukkal és részletgazdagságukkal a tizenkét várost érintő bemutató turné során, és keresett HD DVD-ként jelentek meg a piacon. "Néhányan a film nyomán repülőórákat vettek, és most hobbi pilótaként járnak vissza a reptérre."

Bár a film átfogóan bemutatja a reptér gazdag történetét (Amelia Earhart erről a kifutóról indult világrekordjára, Marilyn Monroe fellépett a hangárban, a Casablanca egyes jeleneteit itt forgatták), a siker titka mégis az itt dolgozó vagy már nyugállományú személyzet őszinte beszámolói a reptéri életről, átszőve a fantasztikus nagy felbontású felvételekkel, amelyeken sok-sok régi repülőgép is epizódszerepet játszik.

A "One Six Right" nem csak dokumentálja a repülőtér életét és múltját, de a jövőjére is kihatással van. Az Egyesült Államokban látványosan fogyatkoznak az efféle kis repülőterek, ám a kongresszusi vetítést követően több képviselő fontolóra vette az efféle létesítményekkel kapcsolatos állásfoglalásának felülvizsgálatát.

A fogadtatás és az eredmények tehát nem mindennapiak voltak, noha Terwilligernek nem voltak ennyire komoly céljai a filmmel: "Gyerekkorom óta szeretek repülni és imádom ezt a repteret. Azt az életérzést akartam átadni az embereknek, amit számomra ez az egész jelent, és a film befejezéséig igazából nem volt előzetes elképzelésem arról, hogy mi hogyan épül majd fel."

Az első kihívás, mint minden kezdő filmkészítőnek természetesen az induló tőke felhajtása volt. "Próbálkoztam a repteret működtető cégnél és az érdekelt vállalkozásoknál, de senki nem látott nagy fantáziát a dologban - mondván: ki mást érdekelhet ez a téma a reptéren dolgozókon és sport repülőkön kívül. Az alapvető félelmük az volt, hogy elkészítem életem legdrágább otthoni videóját. Végül persze büszkén mondhatom, hogy igen, ez történt."

Három évnyi keresgélés után Terwilliger úgy döntött, hogy elkészít egy 5 perces demó DVD-t, amivel többeket meggyőzhet a támogatás előnyeiről. Némi kezdőtőke felhajtását követően Terwilliger vásárolt egy Power Mac G5-öt a Final Cut Pro és DVD Studio Pro szoftverek futtatására. Az első HD felvételek elkészítése és feldolgozása után 1000 promóciós DVD-t írt meg, amit szerteküldött a potenciálisan érintett és érdekelt helyekre. "Kevesebb mint hat hét alatt összejött a szükséges pénz 12 támogatótól."

A következő néhány hónap alatt Terwilliger leforgatta a filmhez szükséges összes anyagot HD felbontásban (1080p), és a bemutató anyagot is elkészítő Mac-es használva a 120 órányi felvételből elkezdte a végső filmet készíteni. A felvételek 85 interjút tartalmaztak, és a megvágásuk és rendezésük 54 hetet vett igénybe Kim Furst vágó segítségével.

Az óriási mennyiségű anyagot természetesen nem volt lehetséges a Power Mac G5 belső lemezein tárolni, így a piac leginkább költséghatékony ám kellően gyors eszközéhez nyúlt a csapat: az Apple Xserve RAID szálcsatornás háttértárolója lett a megoldás. Az 5,6 TB-os kapacitású eszköz elengedhetetlen volt, és tökéletesen bevált a munka során, hiszen egy belső lemez írási-olvasási sebességét nyújtja a munka során. A videó anyagok kellően gyors és hibamentes bemásolásához az AJA Video Systems célhardvereit használták, amelyek segítségével valós időben tömörítetlen teljes felbontású HD anyagokat van lehetőség a gépre importálni.

Terwilliger újszerűen közelítette meg a dokumentumfilm készítés világát, amikor a filmet narrátor nélkül csiszolta tökélyre. „Nem hittem, hogy ez lehetséges lesz, és hogy fel tudjuk építeni a filmet különböző interjúk révé narráció nélkül. De a vágó barátom meggyőzött arról, hogy a sztorik összeállnak egy kerek egésszé, és a narrátor személye nélkül is érthető a film."

A munka során az egyik legnagyobb kihívás az eltérő forrás anyagok összehangolása volt: a csúcsminőségű HD felbontású anyagok kezelése a Final Cut Pro számára rutinmunkának számítanak, de sok archív felvétel és régi állóképek beillesztése a filmbe megkövetelte a program képességeinek széleskörű igénybevételét, mint a képkocka ráta átszámozás (frame rate conversion) és a színkorrekció.

"Az egész produkciót Mac-en készítettük az elejétől a végéig. A gyártási oldalról az volt a benyomásom, hogy az egész nagyon-nagyon olcsó, és bárhol használhatom a rendszert, mert nem kell háttér stúdió: a Final Cut Pro és a DVD Studio Pro magában foglal mindent, amire rendezőként szükségem lehet. Ez a rugalmasság igen fontos a számomra."

Terwilliger filmje minden szempontból simán landolt: nem csak a közönség siker adatott meg a film számára mind a belső közösség, mind a kívülálló nézők részéről, de a rendező kreatív elképzeléseit is maradéktalanul képes volt megvalósítani.

A One Six Right film hivatalos weblapja…

 



 

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: