Steve Jobs útja
Céltudatos törekvés a tökéletességre
Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született Palo Altóban, Kaliforniában. A korszak szinte minden jellegzetességét magán viselő ifjú zűrös gyerekkort élt meg, kábítószert fogyasztott, kirúgták a felsőoktatásból, teherbe ejtett egy lányt, akibe nem volt szerelmes. Már igen fiatalon nyitott volt a művészet és a keleti filozófia iránt - a húszas éveit az élet értelmének keresése határozta meg, miközben műszaki lángelme barátjával, Steve Wozniakkal létrehozták annak ősét, amit ma személyi számítógépnek nevezünk.
Steve Jobs életfilozófiája és tehetsége kapcsán a CNN jelentetett meg egy internetes cikket még 2004-ben, amely éveken át olvasható volt a MacMag.hu lapján eredeti állapotában. Ezen a paraméteren nem is kívánunk változtatni, mivel remekül sikerült írása volt ez az amerikai média orgánumnak. Jobs 2011-es sajnálatos halálával időszerűvé vált azonban kiegészíteni az immáron befejezett életmű újabb elemeivel az írást, amely e lapon végigolvasható.
Íme a CNN írása:
Steve Jobs hozzájárult egy szilícium-völgyi kultusz ikon létrehozásához, miközben megalapozta a hírnevét, mint karizmatikus és már-már csodába illő látnok.
Jobs a barátjával, Steve Wozniakkal közösen hozta létre az Apple Computert 1976-ban, majd röviddel utána bemutatta az Apple II-t, az első otthoni felhasználóknak szánt szeméiyi számítógépet, amely beépített billentyűzettel és hangszóróval leginkább egy érdekesre sikerült színes tévére emlékeztetett.
Kulcsszerepe volt a cég másik irányadó termékének, a Macintosh-nak a születésében is, amely végülis az Apple-től való eltávolításához vezetett 1985-ben. A csődbe ment céghez 1996-ban tért vissza, és munkájával nem csak újra arcot adott a PC iparba szürkült cégnek, de remek szervező képességével egyben nyereségessé is tette a gazdaságilag instabil vállalatot.
Az Apple születése
Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született San Francisco-ban, örökbefogadó szülei Paul és Clara Jobs. Már fiatalon komoly érdeklődést mutatott a technikai termékek iránt, és egy időben nyári munkán is járt a Hewlett-Packardnál.
Wozniakkal egy rövid egyetemi időszak alatt találkozott, aki az Atarinál kamatoztatta technikai tehetségét. Közösen alapították meg az Apple Computert 1976. április 1-ején. A cég pénzügyi alapját 50 darab Apple I értékesítésével és Jobs Volkswagenjének eladásával teremtették meg.
Az Apple II 15 éves pályafutása alatt 5 millió felhasználóhoz jutott el. A cég 1980-ban jelent meg a tőzsdén, amely 30 éves kora előtt milliomossá tette Steve Jobs-ot. Az IBM által bemutatott PC 1982-ben komoly versenyt teremtett az Apple II-vel, és a drágára sikeredett Lisa nem aratott nagy sikert, noha kétségtelenül hozzájárult a folytatáshoz.
A Mac
A Macintosh tovább öregbítette az Apple hírnevét. Jobs minden energiáját az új terméknek szentelte, az emberek éjjel-nappal keményen dolgoztak, az Apple székházra pedig kikerült egy kalóz zászló. Jobs hihetetlen elkötelezettsége a Mac iránt megalapozta már-már ijesztő hírnevét a szakmában.
„Ha nem voltam biztos abban, mit is jelent a karizma szó, elég volt találkoznom Steve Jobs-zal” - mondja a korábbi Apple fejlesztési vezető, Larry Tesler.
A Macintosh elhozta a felhasználóknak a napjainkra alapvetővé vált egeret és grafikus kezelőfelületet. „Az emberek hazaviszik ezeket a termékeket, dolgoznak rajtuk egy vasárnap reggelen, a gyerekeik is imádni fogják és egy napon talán vesznek majd egy második példányt is belőle” - mondta Jobs 1984. januárjában, a Mac bemutatásakor.
A kezdeti eladások nagyon lassúak voltak, de 1986-tól a Mac ragyogása elkezdődött. Jobs a John Sculley CEO-val zajló sikertelen hatalmi harc után kénytelen volt elhagyni a céget, és az az ember rúgta őt ki, akit néhány évvel korábban maga Jobs foglalkoztatott az Apple-nél.
Jobs hírneve azóta csak erősödött, mint hivatásos jövőbelátó. Bár a kritikusai gyakran kifogásolják, hogy kevés toleranciát mutat azok irányába, akik nem értenek vele egyet.
„Jobs mindenkit terrorizált bizonyos szinten, ezért kis megnyugvást okozott, amikor elhagyta a céget” - mondja Tesler. „Másrészt mindenki részéről volt egyfajta hihetetlen tisztelet Jobs irányába, és kissé mindenkiben felmerült, hogy mi lesz a céggel, ha a látnok többi nem dolgozik ott.”
Az Apple elhagyása után Jobs megalapította a NeXT céget, amely a kutatás és felsőbb oktatási szektorok részére készített nagy teljesítményű munkaállomásokat. A közel 10 ezer dolláros gépek eladása igen nehezen ment, és 1993-ban Jobs kihúzta a dugót a konnektorból. A hardver helyett a szoftveres fejlesztést választotta, és tény, hogy a macOS alapjait ez az időszak teremtette meg.
Miközben a NeXT az életben maradásért küzdött, Steve Jobs másik vállalkozása, a Pixar Animation Studios egyre sikeresebbé vált. A céget Jobs 10 millió dollárért vásárolta 1986-ban, és a Disney-vel kötött hosszú távú megállapodás nyomán folyamatosan profitált a vállalkozás, amely 1995-ben a "Toy Story" című rajzfilmmel debütált. Ez volt az első teljes mértékben számítógéppel készített animációs film. A Pixar megjelenésével a részvénypiacon Jobs hamarosan multimilliárdossá vált.
Eközben az Apple több millió Mac-et eladott, de részben a Microsoft operációs rendszere nyomán kialakult árverseny miatt, részben pedig az elhatározott piaci irányvonalak hiánya miatt egyre inkább bukdácsolni kezdett. A végeredmény az a tény lett, hogy a Mac nem képes árversenyre a Windows-zal, hiszen míg az Apple egy hardver/operációs rendszer összeállítást kínált, addig a Microsoft csupán egy operációs rendszert, amely akármilyen olcsó összeállítású PC-re telepíthető.
Az Apple vezetés a piaci irányadás helyett megpróbált az igényekre reagálni, és az 1995-ös csődhöz vezető dollármilliárdos veszteségekhez a szétszabdalt termékskála és a meghatározott célszektorok hiánya is hozzájárult.
Visszatérés az Apple-höz
Steve Jobs 1996-ban tért vissza az Apple Computerhez, mint "interim CEO" (iCEO), azaz ideiglenes ügyvezető. A cég megmentésében több komoly cégvezető, köztük az Oracle-t alapító milliárdos, Larry Ellison is részt vállalt, aki komoly szerepet játszott Jobs meggyőzésében az Apple-höz való visszatérés kapcsán. A döntő fordult az volt, amikor az igazgatótanács elfogadta, hogy átállnak a NeXT által fejlesztett operációs rendszerre, és foglalkoztatják a NeXT fejlesztőit.
„Az Apple mindig a fejlesztésről szólt. Az Apple II teremtette meg a PC iparágat, a Macintosh pedig az a termék, amelyből a piac az utána következő 10 évben ihletet merített a saját termékeihez” - mondta Jobs egy sajtókonferencián. „És itt az idő, hogy az innováció folytatódjék. Ki más vállalhatná ezt a szerepet, mint az Apple.”
Steve Jobs életének talán egyik próbatétele a Mac rajongók meggyőzése arról, hogy a Microsofttal való együttműködés szükséges.
1997-ben egy kiállítás alkalmával jelentették be az együttműködést, ahol Bill Gates hatalmas kivetítőn jelent meg Jobs mögött. A Microsoft 150 millió dollárt ruházott be a Mac Business Unitba, amely célja a Macintosh szoftverek fejlesztése. „Szeretnénk szerteoszlatni a hitet, miszerint az Apple-nek le kell győznie a Microsoftot” - mondta Jobs.
A Wall Street örömmel fogadta a Microsofttal való együttműködést, amely biztosította, hogy a cég nem szorul perifériára a számítástechnikában. Tény persze, hogy a Microsoftnak is érdeke az Apple létezése, hiszen amíg több millióan használnak Mac-et, addig nem vádolhatják monopolhelyzettel a PC iparban.
Steve Jobs visszatérésének első nagy eredménye az iMac termékvonal. Ez a minden egyben számítógép világraszóló sikert, gigantikus mértékű eladási hullámot hozott az Apple-nek, és a részvények ismét szárnyalni kezdtek. A designból utána rengetegen kezdtek táplálkozni - olyan cégek másolták az Apple-t, mint az azóta jobb létre szenderült Compaq, a Dell vagy a HP.
A cég 2000-ben elkezdte az átállást az új operációs rendszerre, amely 2003-ra elérte azt a szintet, hogy már valóban teljes értékű rendszerként használható. A macOS azóta már a forgalomban lévő Mac-ek többségén fut, és az Apple minden fejlesztői tevékenységet ennek a rendszernek szentel. Steve Jobs megfogalmazta a Digital Hub irányvonalat, amely az elmúlt években nagy sikerrel győzte meg a felhasználókat arról, hogy a Macintosh-t válasszák más rendszerekkel szemben.
2001 őszén az Apple történetének új korszaka kezdődött az iPod digitális zenelejátszó bemutatásával, amely Windows PC-kel is képes működni az Apple iTunes szoftvere révén. A dolog egyrészt a Windows felhasználókból származó anyagi profit, másrészt az Apple-nek szolgáló ingyen reklám miatt nagyszerű lehetőség.
A digitális zenei termékek szinte kínálták a lehetőséget, hogy az Apple betörjön a zeneiparba is: az iTunes Store bemutatásával az internetes zenelopás több éves problémáját sikerült megoldania az Apple-nek, és a megcsappant lemezeladások helyett egy nyereséges új alternatívát kínált mind a cégek és előadók, mind pedig a zenerajongók számára.
Az Apple piaci részesedése nem gyarapodott jelentősen az elmúlt időszakban, de Steve Jobs vezetése és látnoki képességei mellett ismét nyereségessé és még inkább a piac első számú fejlesztőjévé vált a cég.
Eddig szólt a CNN 2004-es cikke. Épp csak felfutott az iPod, még PowerPC processzorok voltak a Mac gépekben, és Jobs egy sajtótájékoztatón arról győzködött egy újságírót, hogy az Apple számára túl zavaros a telefonpiac. Az iPad elődjének tartott Newtont maga Jobs nyírta ki a ’90-es évek végén. Sok dolog állt még előttünk, és a cikk megjelenésekor nem tudtuk, hogy nincs már hátra egy évtized ennek a páratlan embernek a ragyogásából, zseniális ötleteit, törekvéseit nem csak fel kell pörgetnie, de olyan alantos tényezőkkel is be kell szennyeznie, mint megromló testi épsége, műtétek sorozata, szervátültetés és végül a hasnyálmirigyrák okozta fájdalmas elmúlás.
Időszerű hivatkoznunk az ars poetica jellegű Stanford beszédre, amely Steve Jobs legtöbbet idézett mondatait is tartalmazza.
2007-ben egy hazai kiadó azzal bízott meg, hogy lefordítsam az iCon című könyvet, amely Jobs életéről szól, és hangulatában, tartalmában illeszkedik a CNN cikk vezérvonalához. Bemutatja Jobs küzdelmeit és törekvéseit, és rengeteg információt közöl a stílusáról és élethez való hozzáállásáról. E könyv utolsó szekciójában egy szerzői kiegészítés formájában igyekeztem aktualizálni a megjelenéstől történt eseményeket. A Jobs életrajz végéhez is ezt a munkát használom fel forrásként.
Az Intel átállás
A 2005. januári MacWorld Expo-t követően az Apple Computer Inc. egy felfelé ívelő pályán haladt tovább: a 2004. elején bemutatott, olcsó Mac mini modellek a várt sikert hozták el, és az első félévben olyan nagy volt a kereslet irántuk, hogy több hónapos várólisták alakultak ki. A cég iPod eladásai folyamatosan növekedtek, és olyan méreteket értek el, amelyeket évekkel korábban gondolni sem mert senki.
Amikor 2005. május 2-án a cég internet oldalán közzétették a hírt, hogy Steve Jobs tartja a WWDC 2005 megnyitóbeszédet 2005. június 6-án, már keringtek az interneten a pletykák arra vonatkozóan, hogy a cég párhuzamosan fejleszti macOS operációs rendszerét Intel platformra is. A felhasználói kemény mag, az úgynevezett ős-Mac-es tábor számára ez elfogadhatatlan és irreális gondolat volt, az újdonsült Mac felhasználók, főként az olcsó Mac mini vásárló kör úgy gondolta, hogy ez egy életképes irányvonal lenne a cégnek, sokan az Apple végét látták a pletykák megvalósulása esetén, hiszen ki venne márkás hardvert, ha az operációs rendszert és a zseniális szoftvereket bármilyen PC-re telepíteni lehetne?
Elérkezett a június, az Apple nagy bejelentésekre készült. 2005. június 6-án minden korábbinál nagyobb tömeg gyűlt össze a WWDC-n, az Apple fejlesztői társadalmának éves találkozóján, amely jól mutatta, hogy nem csak felhasználói szinten, hanem szakmai vonalakban is nagy az érdeklődés az Apple Computer termékei iránt. Steve Jobs nem váratta sokáig a szenzációra éhes tömeget: “Igen, a hír igaz” - “Yes, it’s true” - a képernyőn az Intel logóból ismert ferde “e” betű mondta el a név említése nélkül az információt. “Nekilátunk az áttérésre a PowerPC platformról az Intel processzorokra, és az első lépést veletek, fejlesztőkkel együtt tesszük meg, hogy jövő év elején a termékeink felhasználói elé állhassunk az eredménnyel.”
“Jelenleg is nagyszerű termékeink vannak, és még hátravan jópár zseniális PowerPC alapú termékünk az évben. Ám ahogy végigtekintünk azon az úton, amit a következő években szeretnénk bejárni veletek, nem látjuk biztosítottnak a haladást a PowerPC processzorok útján. Ez az oka, hogy elhatároztuk ezt a lépést.”
Steve óvatos ígérete szerint az áttérést egy év múlva kezdik meg, és 2008. végére fejezik be.
A bejelentés után a színpadra hívta az Intel egyik vezetőjét, aki viccesen utalt arra a néhány évvel ezelőtti Apple hirdetésre, amiben az Intel figurát szó szerint leégeti a PowerPC G3 teljesítménye…
A cég történetének egyik meghatározó döntése volt ez. Az Apple éveken át valami más volt, és nem csak operációs rendszerében és a termékek megjelenésében, hanem alapjaiban más. Sokan aggódtak, hogy mitől lesz különb egy Mac, ha ugyanaz az Intel processzor hajtja majd, mint az ötöd annyiért összetákolható PC-ket.
Steve Jobs 2006. január 10-én konkrét választ adott minden kérdésre. Megjelent az Intel alapú iMac, és Steve megmutatta, hogy tud jobbat mutatni a legkívánatosabb Power PC modellnél. Nem volt véletlen, hogy éppen az iMac modellt frissítették ilyen hamar… Az Intel alapú iMac órajele nem szárnyalta túl a PowerPC modellt, csak éppen dupla magos volt, vagyis nagyon leegyszerűsítve éppen kétszer volt gyorsabb három hónapos elődjénél.
Sokkal fontosabb volt az iMac-nél a professzionális mobil számítógép, a PowerBook frissítése. Gyakorlatilag 2005. végére elmondható volt, hogy az Apple-nek nem volt profi mobil számítógépe, az ebben az arculatba sorolt PowerBook egy meghaladott technika utolsó példányaként próbált versenyben maradni a szűk, ám elit piacán. Steve Jobs bemutatójának egyik legfontosabb eleme az volt, amikor a 3 hónapos legutolsó PowerBook G4 modellt leváltotta az Intel alapú utóddal, az 1,67 és 1,83 GHz-es MacBook Pro modellekkel.
Az Intel váltással kapcsolatban Steve Jobs 2006. januárjában minden kételyt eloszlatott, és azok a cégek, amelyek nem adtak hitelt a váltásnak, most gőzerővel kezdtek fejleszteni, hogy legalább a WWDC 2005 rendezvények kiadott 2006. nyári céldátumra eladható Intel alapú termékeik legyenek.
2005. nyarán először Steve szerény céldátumokat jelölt meg, amikor azt mondta, hogy 2008. végére fejeződik be a váltás: 2006. tavaszán megjelent az iBook utódja, a MacBook, és a Power Mac G5 utódja, az Intel Xeon alapú Mac Pro számítógép, valamint a Xserve szerver. Bő egy évvel a megadott céldátum előtt, 2006. végére minden újonnan eladott Macintosh Intel alapú lett.
A Macintosh eladások stabil növekedési pályára álltak az iPodok mellé.
Jöhetett valami teljesen új…
iPhone
A Steve Jobs nélküli és Steve Jobs vezette Apple közötti egyik legfontosabb különbség a termék pozicionálás kérdése. Bővebben: Steve visszatérése előtt az akkori Apple több piacon megjelent - digitális fényképező, nyomtató, játékkonzol -, de csakis olyan termékeket gyártottak, mint mindenki más, és a piaci igényeket próbálták követni, többek között ezért is vallottak kudarcot ezek a termékek. Steve Jobs visszatérése után nem csak a piac élére állt a cég a fejlesztésben, de olyan átgondolt termékeket adtak ki, amelyekbe nem volt mindenféle félkész funkció belezsúfolva, vállalták ezek kihagyását, ám a konkrét céljukra a legtökéletesebbek voltak. Ilyen például az iPod, amely nem tartalmaz rádiót, hangfelvevőt, fényképezőgépet, de mobil vagy otthoni zenehallgatásra olyan tökéletesen megalkotott termék, hogy magával ragadta az egész világot.
Mi lenne, ha ez a célirányosan vezetett, átgondolt cég elkészítené azt a terméket, amelyre a piac évek óta vár: a mobiltelefont?
Az iPhone márkanév már 2002-ben megjelent, ekkor voltak pletykák egy Apple telefonról. Az elemzők szerint azonban az Apple-nek akkor nem érte volna meg a piacra lépni, mivel a többi nagy márka olyan termékpalettával fedte le a piac minden igényét, amire a hozzájuk képest kicsiny Apple nem tudott volna reagálni. Az iPhone, mint végjegy egyébként a Cisco cégé volt, és egy IP alapú telefon szabadalmához tartották fenn, ám konkrét termékkel nem jelentek meg a piacon.
Sokak áttörést vártak 2006-ban a Motorola és az Apple közös alkotásától, a ROKR nevű telefontól, amely körülbelül 5%-ban volt Apple, és 95%-ban Motorola. Extra tudása, a többi Moto terméktől való különbözősége annyiban merült ki, hogy képes volt 100 dalt tárolni és azokat egy iPod shuffle szintjén visszajátszani, illetve az iTunes tudott rá dalokat tölteni.
Az Apple csak licencelte az iTunes-t a termékhez, a Motorola pedig igyekezett olyan gyorsan elfelejteni, ahogy csak lehet. A ROKR hatalmas kudarc volt, minden szaklap lehúzta, az eladások drámaian gyengék voltak, a vásárlók pedig nem érezték úgy, hogy ez valami átütő erejű termék.
2007. január 9-én Steve Jobs több fontos bejelentést tett: bemutatták az első 802.11n WiFi kerettechnológiás vezeték nélküli bázist a piacon elsőként; bejelentették, hogy több mint 2 milliárd dal kelt el az iTunes Boltban annak rövid története folyamán, ráadásul az utolsó 1 milliárd szám egy éven belül; megjelent az Apple TV nevű termék, amely az otthoni szórakozás központjává tett egy Apple megoldást a korábban már ismert és kedvelt Front Row filozófiája alapján; és még egy dolog…
Az iPhone.
Sokakban éltek elképzelések a telefonokkal kapcsolatban. Láttunk már érintőképernyős telefon készülékeket is több gyártótól, de ilyet még nem, és milliók eszméltek rá, hogy pont erre a telefonra vártak. „Az Apple újra feltalálta a telefont az iPhone formájában” - adta hírül az Apple PR oldala. „Az iPhone egy forradalmi és varázslatos termék, ami szó szerint öt évvel előz meg minden más mobil kommunikációs terméket” - mondta Steve Jobs. „Mindannyiunk veleszületett precíz hardveres mutató eszköze a két kezünkön található ujjaink, és az iPhone ezek leheőtségeit használja az egér megjelenése óta legforradalmibb kezelőfelületén.”
Steve hosszasan és részletesen mutatott be minden zseniális képességet, amivel a telefon rendelkezik. A bemutatón tisztán látszott őszinte rajongása a termék iránt, amin már több mint két éve dolgozott a cég, és Steve elmondása szerint az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy titokban tartsák.
Az iPhone olyan hírnevet adott az Apple-nek, olyan hírverés jelent meg a cég körül, hogy marketingre gyakorlatilag költenie sem kellett. A pletykák, az álhírek és azok cáfolata mind-mind az Apple-ről szólt. Aki nem akart iPhone-t, az kíváncsiságból iPodot vett, akit az iPod megfertőzött, vásárolt Macintosh-t, és még a piacon sem volt az iPhone, amikor a hatása érzékelhetővé vált.
Az üzleti konstrukció azonban sokakat megosztott, és megmutatta, hogy az Apple nem csak zsenik, álmodozók és művészek zarándokhelye, hanem bankároké, pénzembereké és befektetőké is. Az iPhone kizárólagos forgalmazását az Egyesült Államokban a Cingular kapta meg, amelyet még 2006-ban felvásárolt a korábban szétdarabolt AT&T. Az előfizetések magas árai kompenzálták a telefoncég hardverből átvállalt árveszteségét, továbbá az Apple részesedést kért az iPhone-on bonyolított forgalomból is, vagyis a mobilszolgáltató nem csak megvette az iPhone-t az Apple-től, és saját konstrukciókban árulta előfizetéssel, hanem az így termelt profit egy részét köteles visszaosztani az Apple részére. Ez természetesen az Apple számára fantasztikus dolog, mivel a hardver eladáson túl a hardver mellé eladott szolgáltatásból is profitál, ám a vásárlók számára ezzel drágább lett a telefon és az előfizetési konstrukciók is magasabb áron kerültek értékesítésre.
Nem számoltak továbbá azzal a tényezővel, hogy egyes fejlesztők feltörik, függetlenítik az iPhone-t, és az AT&T előfizetés helyett saját szolgáltatójuk kártyájával kívánják használni a telefont. Ez a tényező a következő hónapokban nem kevés fejtörést okozott az Apple-nek, amely ugyan a feltört telefonokkal is jól járt, de a profit egy részéről lemondó mobil szolgáltatók joggal kérték számon, hogy miért is lehet függetleníteni az erőteljesen védett telefont.
Az iPhone visszhangja akkora volt, olyan reklámot csapott az Apple-nek, hogy azok a rétegek is megismerték, amelyeket korábban semmilyen termékkel nem tudott elérni. Kiszélesedett a piac, és minden eladott iPhone egy potenciális Mac vásárlót is jelentett az Apple számára.
A több lábon álló, masszív növekedési pálya immáron több stabil pilléren állt. Steve Jobs olyan állapotba hozta az Apple-t, hogy az gyakorlatilag önjáróvá vált, a fejlesztések normál, stabil ütemén haladva több évre biztosított lett a cég jóléte, növekedése és ereje.
A több lábon állás ténye volt az oka, hogy az Apple Computer Inc. nevet váltott, és a 2006-os MacWorld Expo-tól kezdve Apple Inc. néven játszik meghatározó szerepet a világ elektronikai üzletágában.
Egészség
Steve Jobs 2004-ben megrendítő nyílt levelet küldött az Apple dolgozóinak az egészségéről. A hasnyálmirigy-rák egy ritka, de szerencsére gyógyítható fajtáját diagnosztizálták nála, és az év nyarán sikeres műtétet hajtottak végre rajta. Még abban az évben visszatért, és keményen küzdött a következő években a cég eredményeinek megvalósításán.
Az első baljós fotók 2008. januárjában készültek róla, amikor ismét a 2004-es, erőtlen, sovány állapotban jelent meg. A hírek leperegtek róla, de a WWDC 2008 rendezvényen mindenki számára világossá vált, hogy valami nincsen rendben. A cég röviddel az esemény után közleményben tudatta, hogy Steve-nek könnyebb betegsége volt, amiatt fogyott le, és már rendben van.
Az év nyarán egy komoly szaklap, a Bloomberg tévedésből közzétette Steve halálhírét a weboldalán. A hiba okáról nem tudni, a halál oka és ideje üresen maradt, de a lap listázott jópár, e könyvben is említett szereplőt Steve életéből, akitől nyilatkozatot kérnének a haláleset kapcsán. A kínos hírre Steve 2008. szeptember 9-én, az iPod modellek frissítést bejelentő szokásos kora őszi eseményen csak annyit reagált, hogy előadásának elején a következő felirat jelent meg hatalmas tapsvihart és kacajt kiváltva: “A halálomról szóló beszámolók erősen túlzóak.”
A találgatások Steve egészségéről ezt követően csitulni látszottak egészen 2008. decemberéig… December 16-án az Apple egy váratlan, ám régóta sejthető hírről adott ki sajtóközleményt: az Apple 2009. januárjában vesz részt utoljára MacWorld Expo-n. Ez az a hír, amit senki nem feltételezett. A MacWorld Expo rendezvények annyira meghatározóak, annyira emelkedettek voltak, hogy minden évben ezrek keresték fel, és milliók követték nyomon az eseményeit percről percre az interneten keresztül. Nem csak az Apple jövőbeli távolmaradása volt meglepetés, hanem az a mellékesen megjegyzett információ is, miszerint Steve Jobs helyett Phil Schiller marketing igazgató tartja a megnyitó beszédet. A MacWorld Expo olyannyira szent hely volt eddig, hogy onnan mondta el legfontosabb gondolatait Steve a Mac világnak: az első Mac, a visszatérése a céghez, mint ügyvezető, ezernyi új termék, az iPhone… A világ sejteni vélte, hogy ha Steve Jobs innen távol marad, akkor valami komoly baj van.
2004-ben, amikor Steve-et megműtötték, Phil Schiller ugrott be helyette a Párizsban tartott Apple Expo-ra. Az előadás színvonalas és lenyűgöző volt, de Steve hiányzott. Most jól láthatóan ugyanez a forgatókönyv érvényesült. Az igényesen megrendezett előadáson a cég bemutatta az új iLife és iWork csomagokat, valamint egy forradalmian újragondolt MacBook Pro 17” modellt.
A sokak izgalmának középpontjában álló nap előestéjén Steve a már bevált nyílt levél formájában szólt a Mac világhoz.
Kedves Apple Közösség!
Az utóbbi tíz évben először úgy döntöttem, hogy a családommal töltöm az ünnepeket ahelyett, hogy a MacWorld megnyitóbeszédre készülődnék.
Sajnálatosan a döntésem, hogy Phil tartja majd a MacWorld megnyitót újabb szerencsétlen találgatásokat eredményezett az egészségi állapotommal kapcsolatosan - néhányak szerint a halálos ágyamon töltöm utolsó óráimat.
Úgy döntöttem, hogy megosztok pár igen személyes információt az Apple közösséggel annak érdekében, hogy mindannyian nyugodtan élvezhessük a holnapi műsort.
Mint sokan közületek tudják, egész 2008-ban fogytam. Az ok számomra és orvosaim számára is rejtély volt. Néhány hete úgy határoztam, hogy feltárom a probléma gyökereit, és a folyamat visszafordítása első számú feladatom lesz.
Szerencsére néhány további vizsgálatot követően az orvosaim úgy vélik, hogy megtalálták a fogyás okát: hormonális egyensúly vesztés miatt fogyasztotta el a szervezetem az egészséghez szükséges proteineket. Összetett vérvizsgálatok megerősítették ezt a diagnózist.
E táplálkozási probléma kezelése viszonylag egyszerű és célirányos, és már meg is kezdtem a kezelést. De ahogyan ezt a jelentős tömeget sem napok vagy hetek alatt vesztettem el, az orvosok szerint ennek visszanyerése is időigényes, és késő tavaszig eltarthat. Addig továbbra is e cég vezetője maradok felépülés közben is.
Az utóbbi 11 évben majd’ minden erőmet az Apple-nek áldoztam. Én leszek az első, aki feláll és elmondja az Igazgatótanácsnak, ha nem tudom többé ellátni a feladataimat, mint az Apple ügyvezetője. Remélem, hogy az Apple közösség támogatni fog a gyógyulásban, és tudni fogja, hogy mindig azt teszem, ami az Apple számára a legjobb.
Ezzel jóval többet elmondtam, mint amennyit mondani kívántam ezzel kapcsolatosan.
Steve
A levél őszinte hangvételű és kifejező volt. Természetesen nem győzött meg mindenkit, és egyesek beperelték az Apple-t, amiért információkat titkol el az ügyvezetője egészségéről, de az Apple közösséget a levél hangvétele és tartalma mindenképpen nyugalommal töltötte el, hogy kellő örömmel fogadhassák a MacWorld Expo zseniális termékeit.
Steve Jobs egészsége sajnos papírforma szerint alakult. A hasnyálmirigyrák szinte az iskolapélda szerint 5 év után kiújult, és szövődményeket is hozott: az Apple lángelméjének mája elégtelenül működött, így szükségessé vált egy átültetés. Egy autóbaleset szerencsétlen áldozata lett a donor, akinek köszönhetően Jobs még élhetett bő két évet.
2010-re ismét jobb színe lett, kicsit hízott is, de a cég dolgozóinak elmondása szerint érezhetően gyengébb volt, nem volt igazi étvágya, és az alkotói energiáinak nagy részét az egészség hiányának letargikus állapota emésztette fel.
Steve Jobs ebben a helyzetben újra és újra kiállt a közönsége elé, és őszinte lelkesedéssel mutatott be egy-egy terméket. Meggyőző ereje hatalmas volt, és stílusából látszódott, hogy sokkal jobban érdekli a termék sikere, mint a profit, amelyet realizálhat vele. A küldetésre koncentrált, és ez keltett rezonanciát a vásárlókban, akik befogadták a termékeket, amelyeket a keze megérintett. A következő nagy mű éppen erről, a kezünk érintéséről szólt.
iPad - A világ megérett arra, amit a Newton próbált megadni neki
A ’90-es években volt egy zseniális terméke az akkori Apple-nek. Nem világos, hogy kinek szánták, ugyanis az az infrastruktúra, amire a termék készült, nem létezett még. Nem volt mobilinternet, nem volt mindenütt internet, nem volt standard a WiFi… Kézírás-felismerés és személyes asszisztens a kilencvenes években? Még épp csak várjuk a DVD megjelenését és ünneplünk, hogy a 32K-s modemet leváltja az 56K-s…
Steve Jobs egyik első lépése az volt, hogy kinyírta a Newtont. Nem azért, mert nem volt büszke rá, hanem mert meg kellett mentenie a céget a csődtől, és nem volt lehetőség olyan termékekkel játszani, amelyek 10 év múlva talán már sikeresek lettek volna, de akkor annyira marginálisak voltak, hogy létük reménytelennek tűnt.
Az iPhone bátor fejlesztései, a billentyűzet és a műanyagtoll száműzése a tökéletes érintőkijelzőről azonban megnyitotta a lehetőséget egy nagyobb méretű mobil készülék, egy úgynevezett tablet megalkotása felé. Ez lett az iPad.
Az iPad első változata szinte kizárólag a mobil tartalomfogyasztást célozta, és csak később vált alkotásra is alkalmas eszközzé, majd végül - már Jobs halála után - nevezte az Apple a PC utódjának. Ennek ellenére az emberek imádták az érintőkijelzőt, és borzasztó siker lett az iPad.
Pályára állítva az utolsó lehelettel
Steve Jobs halála sem volt mindennapi. 2011. nyarán lemondott ügyvezetői tisztéről, és átadta azt Tim Cook számára, akik többször helyettesítette a betegségei idején. Egy úgynevezett elnöki tisztet töltött be, amely addig ismeretlen volt a cégnél. A pozíció nyilván jelképes volt, és bár bízni lehetett benne, hogy a gyógyulás reményében Jobs feladja a munkát, és csak az egészségére koncentrál, de amikor egy-egy fénykép megjelent róla az interneten, az Apple világot régóta követők képtelenek voltak elfogadni, hogy őt ábrázolják…
Jobs elképesztő életvágya okán az utolsó pillanatokig bízott a gyógyulásban: járt Bázelben az egyetemi klinikán, bevetett úttörő kezeléseket. Anyagi akadálya nem volt a gyógyulásnak, egyszerűen a tudomány nem tart még ott, hogy az egyénenként eltérően viselkedő rákos megbetegedéseket tökéletes hatékonysággal gyógyítsa.
Apple eseményre gyűlt össze a sajtó. Az Apple egy szép őszi napon bejelentette az iPhone 4S készüléket, amely mindenben jobb volt elődjénél, az imádott iPhone 4 modellnél. Szakértők szerint Steve Jobs is aktívan részt vett a finomításban, későbbi sikerét annak is betudták, hogy az utolsó olyan készülék, amelyet Jobs látott és jóváhagyott. A bejelentésen egy szívfacsaró vágókép erejéig odapillanthattunk az „elnök” feliratú székre, amelyen ürességével jelezte előre a cég Jobs nélküli jövőjét.
Amíg a cég a fényes újdonságokat bejelentette, alapítója, megmentője és elnöke haláltusáját vívta. Testvére későbbi elmondása szerint végignézte az Apple eseményt, elégedetten bólogatott, büszkeséggel nézte az alkotását. A este folyamán fájdalmai növekedni kezdtek, és egy súlyosabb roham után tudta, hogy a következő az utolsó lesz. Nem volt harag az arcán, befejezett művet hagyott hátra, amelyet nem érhet kritika. Nem csak az Apple, hanem a Pixar nevű cége is kitűnő piaci helyzetben lett hátra hagyva, és persze emlékezzünk meg Jobs idilli családjáról: szerelme és felesége, Laurene Powell férjéhez hasonlóan aktív közéleti szereplő, három gyermekkel ajándékozta meg: fia, Reed Paul Jobs 1991-ben, lányai Erin Siena Jobs 1995-ben, Eve Jobs 1998-ban született. Steve már a ’90-es évekre megbékélt első gyermekével, Lisával, aki onnantól a Lisa Brennan-Jobs nevet használta.
Hőskölteménybe illő életút. Következetes és céltudatos törekvés a tökéletesre. Nem férhet kritika az életműhöz. Utódainak egyszerre könnyű és nehéz a dolga. Steve Jobs szellemiségét azonban kötelességüknek érzik megőrizni a cégben.
Források: Apple.com, Forbes.com, BusinessWeek.com, Time.com, CNN.com
Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: