A System Preferences / Rendszerbeállítások program egyik alapvetőnek tekinthető panele a Displays / Kijelzők felület, amely az iMac, MacBook Air, MacBook Pro saját belső kijelzőjét, illetve a gépre kapcsolt kijelzőket egyaránt képes beállítani, elrendezni, elforgatni, ICC profillal módosítani. A macOS Mavericks rendszertől kezdődően akár vezeték nélkül, egy Apple TV segítségével az AirPlay Mirroring / AirPlay tükrözés technológiával is lehetőségünk van a Mac-hez külső kijelzőt csatlakoztatni, amelynek beállítása szintén ezen a felületen történik. A macOS 10.12.4 Sierra operációs rendszertől kezdődően a Mac gépek támogatják a Night Shift funkciót, amely révén az esti fényeknél kevésbé kékes a kijelző, hanem a szem számára olyankor barátságosabb sárgás fényekbe öltözik.
Bővebben az Apple TV készülékről…
Bővebben az AirPlay Mirroring / AirPlay tükrözés technológiáról…

A Displays / Kijelzők panelen alapból három fül található: Display / Kijelző, Colour / Szín és Night Shift - ez külső kijelző, kivetítő vagy olyan alkalmazás használata esetén mint a Duet Display kiegészül második helyen egy negyedikkel: Arrangement / Elrendezés.

• Display / Kijelző felület
A Display / Kijelző címke alatt a megjelenítőre, mint hardverre vonatkozó alapvető beállítások találhatók meg: itt válthatunk a támogatott felbontások közül. Az Apple által alkalmazott kijelzők - illetve a monitorok úgy általában - több felbontást (Scaled) támogatnak az optimális (Best for display) mellett. Az Apple palettájáról lekerült CRT - katódsugár csöves - monitorok minden felbontáson ugyanolyan képminőséget produkáltak, ám általában más frekvencián (Refresh Rate), olykor a szemet zavaró vibrálással. A most forgalomban lévő LCD kijelzők is több felbontást támogatnak, de nem minden felbontáson olyan éles és szép a képük. Az elérhető legnagyobb felbontásukat úgy is nevezik, hogy natív felbontás. Ez arra utal, hogy a kijelző ennyi képpontot tartalmaz. Például egy HD felbontású Apple kijelző 1920 x 1200 képpontból áll össze, így legideálisabb, natív felbontása 1920x1200. Ha egy ilyen kijelzőt például 1024x768-as felbontásra állítunk - például egy játék miatt -, akkor a kép megjelenése nem lesz olyan éles és szép, mintha natív felbontással használnánk, mivel a felbontás egy képpontját a valóságban egynél több képpont fogja ábrázolni. Célszerű tehát az LCD kijelzőket natív felbontáson használni, azaz a Best for display opciót beállítva hagyni.



Új műfajt jelentenek a Retina kijelzők, amelyek 2012-ben jelentek meg a MacBook Pro modellekben, majd 2014-ben az iMac szériában is. Ezek a normál felbontás négyszeresét nyújtják, ezáltal sokkal élesebb, szebb képet jelenítenek meg. Mivel minden klasszikus képpontot négy képpont alkot, a videókártyák komolyabb terhelése mellett a Retina kijelzők alkalmasak a szép megjelenésű skálázott felbontásra is. Erre vezethető vissza, hogy az Apple a MacBook Pro termékvonalat gyárilag skálázott felbontásra állítva szállítja. A Scaled / Méretezett felület alatt választhatunk a skálázott felbontások közül: ezek fölé mozgatva az egérkurzort a rendszer azt is kiírja, hogy mely felbontás megjelenésére emlékeztet az adott méretezett felbontás.



A Retina kijelző esetén a natív felbontás 1440 x 900 képpont méretének felel meg, de minden egyes képpont valójában négy képpont, azaz a tényleges felbontás 2880 x 1800 pixel. Ha azonban ez lenne a natív, operációs rendszer által is kezelt felbontás, akkor minden nagyon apró lenne, hiszen egy 15 hüvelykes kijelzőbe kellene belecsúfolni ezt a hatalmas felbontást. Az Apple operációs rendszer szinten oldja meg azt a feladatot, hogy minden tartalom és alkalmazás megfelelően jelenjen meg, azaz egy Retina kijelzőre optimalizált alkalmazás nem hatalmas méretben látszik a kijelzőn, hanem a megszokott méretében, ám sokkal részletgazdagabb módon.



Ahogyan a fenti illusztráción is látszik, ha a Mac-hez külső kijelző van csatlakoztatva, és megnyitjuk a System Preferences / Rendszerbeállítások Displays / Kijelzők panelt, akkor annak egy egyszerűsített változata a külső kijelzőn is megjelenik. Ennek az az ésszerű oka van, hogy ott lehetőségünk van külön felbontást és színeket állítani, illetve a kijelzőt elforgatni, külön meghatározni a fényerőt.

• Gather Windows / Ablakok összegyűjtése gomb
A külső kijelzőkkel, illetve egynél több kijelző használatával kapcsolatos hasznos funkció a Gather Windows / Ablakok összegyűjtése gomb. A gomb lenyomásával a rendszer egy kijelzőre rendezi minden program ablakait, mégpedig arra a kijelzőre, amelyiken a gombot lenyomtuk. Ha például egy e-mailt írunk a MacBook Pro saját kijelzőjén, de a Mail ablak a külső kijelzőn van, akkor a Gather Windows / Ablakok összegyűjtése gombra kattintva egy monitorra kerülnek - arra, amelyiken a gombot lenyomtuk. De a szétszórt TextEdit / Szövegszerkesztő dokumentumok összegyűjtése kapcsán sem előnytelen ez a funkció.

Utóbbi tulajdonság akár életmentő jelentőségű is lehet! E cikk születése előtt pár héttel történt, hogy kaptunk egy kijelző hibás iMac-et, amely csak külső kijelzővel tudott működni. A System Preferences / Rendszerbeállítások program Displays / Kijelzők panelt nagyjából vakon megnyitva a külső kijelzőn megjelent a Gather Windows gomb, amelynek segítségével magát a System Preferences / Rendszerbeállítások ablakot is áthelyezte a rendszer, így ott ki lehetett pipálni a monitor tükrözés (Mirror Displays) opciót, és a külső monitort úgy használni, mintha az az iMac saját belső monitora lenne.

• Detect Displays / Kijelzők észlelése gomb
A macOS korábbi verzióiban standard volt a System Preferences / Rendszerbeállítások panelen a Detect Displays / Kijelzők észlelése gomb, amely segítségével az esetlegesen nem érzékelt vagy nem megfelelően érzékelt kijelzővel inicializálta a kapcsoaltot a Mac. A parancs kiadásával a videó kimeneten a rendszer ellenőrzi a kapcsolatot, és begyűjti a megjelenítő eszközre vonatkozó információkat, mint támogatott felbontás és képfrissítési frekvencia. A macOS Mavericks felhasználóinak feltűnhet, hogy ez a funkció eltűnt - valójában az Alt billentyű lenyomásával hívható elő a régi helyén, az ablak jobb alsó részén. Elrejtésének oka, hogy a most forgalomban lévő gépek modern Thunderbolt foglalata már nagy biztonsággal gond nélkül képes kommunikálni az megjelenítőkkel, így a gomb használatára többnyire nincsen szükség. Ha azonban mégsem érezzük megfelelőnek a kijelző vagy annak paramétereire vonatkozó érzékelést, úgy az Alt billentyű lenyomásával elérhetjük a korábbi Detect Displays / Kijelzők észlelése gombot.

• Fényerő állítás csúszógombbal
A Brightness / Fényerő állítási opcióval a kijelző fényereje szabályozható, gyakorlatilag az F1 és F2 gombok szoftveres változata ez a csúszógomb. A belső fényérzékelővel szerelt gépeken a Brightness / Fényerő alatt található a külső fényviszonyokhoz való alkalmazkodás opciója is (Automatically adjust brightness / Fényerő automatikus beállítása). Ha nem akarjuk, hogy a Mac visszavegye a kijelző fényerejét, ha sötétben vagyunk, akkor ezt kell kikapcsolni. Ilyenkor kézzel, az F1 és F2 gombokkal szabályozhatjuk a kijelző fényét. Fontos, hogy ez nincsen közvetlenül összefüggésben a világító billentyűkkel, azok ettől függetlenül is világítanak.

A MacBook Pro modellek újabb tagjain lévő Touch Bar felületen szintén elérhetőek a klasszikus funkciógombok: ezek vagy az FN billentyű nyomva tartásával, vagy a Touch Bar jobb oldalán lévő állandó gomboktól balra található kis, balra mutató nyílra bökéssel hozhatóak elő.



• Elforgatás a függőleges módban való használathoz
A macOS újabb változatai akár a minőségi külső kijelzőkön, akár a Mac belső kijelzőjén lehetővé teszik az elforgatást. Az Apple valaha volt kijelző családja VESA kompatibilis volt, azaz falra szerelhető. Ezt a tulajdonságot az iMac és iMac Pro termékcsalád is megörökölte. Igényünk szerint függőleges állásban is falra szerelhetjük, amely akkor hasznos, ha olyan programmal dolgozunk, amelynek nagyobb a függőleges kiterjedése, mint a vízszintes - például fejlesztők kimondottan szeretik, ha a hosszú Xcode tartalom függőlegesen elnyúlik, és görgetés nélkül tudják végigfutni. De hasznos funkció ez weblap szerkesztőknek, akik például egy függőlegesen hosszú portál készítésekor a maga teljes egészében kívánják látni a munkájukat. Ilyenkor kap jelentőséget a Displays / Kijelzők panel Display / Kijelző felületének Rotation / Elforgatás felnyíló menüje, amely lehetővé teszi, hogy a szokásos vízszintes mellett akár függőlegesen is elrendezzük az megjelenést. Ilyenkor minden ablak és tartalom függőelegesen fog megjelenni, vagyis a kijelzőt derékszögben el kell forgatni.

Tipp: Az elforgatás funkció alaphelyzetben az olyan gépeken, ahol gyakorlati értelme nincsen a funkciónak, nem látszik, így például egy MacBook Pro esetén nem találkozunk vele. Ha azonban a Command és az Alt billentyű együttes nyomva tartása mellett kattintunk a Displays / Kijelzők panelre, akkor akár egy ilyen gépen is megjelenik ez a funkció. Ezáltal akár egy MacBook Pro modellen is kipróbálhatjuk, milyen is az elforgatott kijelző élménye. Természetesen ennek életszerűsége nincsen, de a lehetőség megtalálható mind a hardverben, mind a kijelzőben.

Vannak olyan vetítők, amelyek az egyszerű elhelyezés érdekében a plafonról vannak belógatva, de csavar nyílásuk alul található. Ezeket 180°-ban elforgatva tudjuk elérni, hogy a fejjel lefelé való pozicionálás ellenére a helyes képet lássuk.
A Miroir Ultra Pro Projector M631 típusú vetítő…

• Arrangement / Elrendezés: A külső kijelzők elhelyezkedésére vonatkozó beállítások


A System Preferences / Rendszerbeállítások program Displays / Kijelzők panel Display / Kijelző címkéje mellett található az Arrangement / Elrendezés felület, amely kiemelten fontos, hiszen itt adhatjuk meg, hogy a gépre kapcsolt külső kijelző hogyan is működjön. Fontos, hogy ha megnyitjuk a System Preferences / Rendszerbeállítások program Displays / Kijelzők panelt, akkor abból nyílik egy külön panel a külső kijelzőn annak beállítási lehetőségeivel, de az alapbeállításokat - mint elrendezés - a fő monitorról tudjuk elvégezni. Vagyis itt tudjuk megadni, hogy melyik irányba terjessze ki a külső monitor a gépünket, melyik oldalon menjen le az egérkurzor a kijelzőnkről, és menjen át a másik monitorra. Továbbá itt állítható be a monitor tükrözés is (Mirror displays), amelynek például a kivetítők használata esetén lehet jelentősége. A tükrözéssel pontosan ugyanaz a tartalom jelenik meg a külső monitoron, mint a belsőn, ezért aztán a külső monitor a belsővel megegyező vagy nagyobb felbontású lehet a kényelmes olvasáshoz. Kisebb felbontású eszközre is kiküldhető a jel a legtöbb esetben, de ott a kicsinyítés az olvashatóság rovására megy.

• Colour / Szín: A kijelző színprofiljának szabályozása


A System Preferences / Rendszerbeállítások program Displays / Kijelzők panel másik standard felülete a Color / Szín felület. Itt elsősorban meglévő színprofilok szerint választhatunk, mint a gyári profil (Color LCD, Apple Cinema HD Display, iMac, stb.), illetve kiválaszthatunk egy általános RGB profit, egy szabványos sRGB profilt, és az Adobe RGB-t. Mindegyiknek sajátos jellege van, és első ránézésre borzalmasnak tűnnek. Maga a hardver az Apple által gyárilag ajánlott legfelső profilt támogatja. Ha nem akarunk szoftveres profilt használni, akkor a Show profiles for this display only / Csak az ehhez a kijelzőhöz tartozó profilok megjelenítése opció kipipálásával tudjuk szűkíteni a megjelenített listát.

Amikor kalibráljuk a kijelzőt szoftveresen vagy hardveresen, a kalibrált profil is ebben a listában fog megjelenni, és itt tudjuk később kiválasztani. A kalibráció egy ICC fájlban is megtalálható lesz a rendszerben.

• Kalibrálás a rendszer Display Calibrator / Kijelző kalibráló segédprogramjával
Az Apple alapból igen szép képmegjelenéssel kínálja a kijelzőit: az első élményt, amit egy Mac-hez kevésbé értő felhasználó megállapít a kijelzőre tekintve, hogy gyönyörű képe van. A hozzáértő felhasználók számára persze feltűnik, hogy alapból kissé "erőtlen", esetleg túl kékes a kijelző. Ezt az állapotot hivatott megoldani a kalibrálás lehetősége, amelyet az Apple a Display Calibrator Assistant / Kijelző kalibráló segéd programmal van mód végrehajtani manuálisan.



Megjegyzés: A kijelző kalibrálása egy külön tudományág. A manuális kalibrálással ugyan remek eredményeket lehet elérni azon a területen, hogy ízlésünkhöz igazítsuk a képet, számunkra tetszetős végeredményt érjünk el, de a professzionális szintű kalibrálás, a pontos és színhelyes kijelző elérése mindenképpen céleszközzel történik. Erre a célra az iJoe.hu például kalibráló eszközzel végzett kalibrálást kínál az ügyfelei számára, de a piacon több kalibráló hardver megvásárolható, ha magunk szeretnénk a kijelzőinket kalibrálni.

Nagyon fontos tehát szem előtt tartani, hogyha pontosságra, színhelyességre törekszünk, akkor szakszerűen kalibrált kijelzőn végezzük a munkánkat! Ez kiemelten fontos a különféle dtp feladatok esetén, a fotófeldolgozás, nyomdai előkészítés során.


Az általános felhasználás terén azonban a legideálisabb, ha a szemünkre hallgatunk, hiszen ízlésünk szerint határozhatjuk meg, milyen is az a kép, amit nap mint nap látunk. Az Apple beállítási segédje nem enged igazán durva torzulásokat, ha jól végigkövetjük a beállítást, akár még a profit megközelítő eredményt is elérhetünk, de mindenképpen erőteljesebb, határozottabb képet alkotunk.

A System Preferences / Rendszerbeállítások program Color / Szín címkéje alatt található a Calibrate… / Kalibrálás… gomb, amellyel lehetőségünk van kezdeményezni a kijelző kalibrálását. Ez a gomb a fentebb már említett Display Calibrator Assistant / Kijelző kalibráló segéd alkalmazást nyitja meg, amely szakértő módban (az első felületen kipipálható Expert Mode) öt lépésben segít a kijelző hardveréhez legideálisabb ColorSync profilt létrehozni, majd két végső lépésben egyéb hardveres beállításokkal finomítani a képalkotást.



Az első öt lépés a kijelző natív fényerejével kapcsolatos beállításokat finomítja: előbb a bal, majd a jobb oldalon lévő golyót megragadva tudjuk úgy szabályozni a kijelzőt, hogy a csíkos felületen az Apple logó minél kevésbé látszódjon, minél inkább beleolvadjon a háttérbe. Ehhez az Apple is azt javasolja, hogy távolodjunk el a kijelzőtől, amennyire csak lehet, illetve szükség esetén kicsit hunyorítsunk. Amikor a legkevésbé különül el az Apple logó a háttérből, akkor a legideálisabb a beállítás. A jobb eredmény érdekében a fényerőt öt különböző felületen tudjuk szabályozni. Ha jó munkát végeztünk, akkor a legvégén az Apple logó már nem is látszik a felületen.



További lépésben a kijelző gamma értékét állíthatjuk be, amely nagyon-nagyon leegyszerűsítve a kontraszttal van összefüggésben, majd az optimális fehér értéket állíthatjuk be. Mindkét beállítási értéknél lehetőség van a kijelző natív értékét használni. Ezeket akkor érdemes módosítani, ha a kijelző valamiért nem tűnik tökéletesnek. Ha például enyhén sárgás árnyalatú, akkor a fehér pontot valamelyest el kell tolni a natív értékből, hogy ezen állítani tudjunk. A színhőmérséklet állításával Kelvin értékek szerint tudjuk módosítani a fehér pont helyét a skáln: 5.000 és 9.000 Kelvin közti értékek megadásával. Az illusztráción látható képen például az látható, hogy a kijelző natív fehér pontja 6509 Kelvin színhőmérsékletű fehér.



A gamma elnevezés az analóg világból maradt ránk, és elnevezése a koordinátageometria egy görbéjére utal. Ezt a görbét a képet alkotó fénysűrűség (világosság = luminance), illetve a katódsugárcsöves megjelenítő képtartalmát meghatározó videójel feszültségének aránya rajzolja ki. A gamma értéke ebben a nemlineáris képletben egy szorzótényező, amely a gammagörbe koordinátarendszerben kirajzolódó vonalát meghatározza.
A képlet: fényerő (L) = gamma érték (γ) x videójel feszültség (U), azaz L = γ x U.
Ez a gamma érték a macOS rendszerekben (és hagyományosan minden Mac gépen az utóbbi évtizedekben) 2,2.




A System Preferences / Rendszerbeállítások Displays / Kijelzők panelen található Color / Szín felület szoros összefüggésben áll a ColorSync Utiltiy / ColorSync segédprogram nevű programmal, amely a Mac rendszer színkezelője. Egy profil megnyitásával az Open Profile / Profil megnyitása gombra kattintva a ColorSync Utilty / ColorSync segédprogram nyitja meg az ICC profilt, amely a kijelző kalibrációs adatokat tárolja. A ColorSync Utility / ColorSync segédprogram segítségével a hozzáértők elemezni tudják az aktuális kalibrációt.
Bővebben a színkezelés és a Mac viszonyáról…

• Night Shift: Fehéregyensúly váltás a sötétben
A Night Shift szolgáltatás révén a Mac képes arra, hogy a kijelző fényét melegebb tónusúra állítsa, vagyis a gyárilag hűs (és pontos) LCD színvilág helyett egy sárgásabb árnyalatkört jelenítsen meg, amely azonban az este folyamán segíti azt, hogy a szervezetünk a kékes fény hatására ne szüneteltesse annak a hormonnak a termelését, amely a pihentető alvásunkat segítené. (A melatonin nevű hormont a sötétedéskor kezdi el termelni a szervezetünk, ám a kijelzők kékes fénye ezt gátolja, mivel a szervezet úgy érzékeli, hogy napfény éri a szemünket. Ezáltal nem érezzük késztetve magunkat az alvásra, a szervezetnek pedig az alváshiány komoly károkat tud okozni hosszabb távon.)

A Night Shift egy olyan funkció, amely gyakorlatilag összetiporja mindazt, amire a kétezres évek eleje óta vártunk: a színhelyes TFT kijelző helyett valami sárgás képet ad vissza. Ez azonban nem a grafikus, fotófeldolgozó vagy éppen fényelő kreatív szakemberek bosszantását célozza, hanem a számítógép előtt ülő tömegek egészségén próbál javítani, hogy ne a Mac legyen az oka, hogy az este Facebookot görgető fiatalság esetleg nem alszik el időben.



A Night Shift funkciót beállíthatjuk úgy, hogy napnyugtától napkeltéig önműködően aktiválódjon, valamint manuálisan is. A manuális bekapcsolás esetén a következő napkeltéig tudjuk aktiválni a funkciót, vagyis az Apple-nek sem az a célja, hogy a tökéletes P3 színskálás kijelző helyett valami sárga borzalmat használjunk, hanem hogy az adott időszakban tényleg ne világítson a napfény színhőmérsékletén a kijelző. A gyárilag erősen sárgás árnyalaton a csúszógomb segítségével lehetőségünk van finomítani. A Colour Temperature / Színhőmérséklet csúszógomb kevésbé melegtől a nagyon meleg árnyalatokig ad lehetőséget a finomhangolásra.

Tipp: A Night Shift bármikor aktiválható és kikapcsolható a Notification Center / Értesítési központ felületén. Itt található egy kapcsoló, amelyet a nap folyamán bármikor elhúzhatunk, és az a következő napkeltéig aktív marad.

• AirPlay Mirroring / AirPlay tükrözés
A macOS Mavericks operációs rendszer egyik újdonsága az Apple TV irányába történő kijelző tükrözés, az úgynevezett AirPlay Display / AirPlay kijelző. Ennek lényege, hogy gyakorlatilag vezeték nélkül van mód külső megjelenítőt használni. A szolgáltatás alapja egy WiFi hálózat, és az arra csatlakozó Apple TV. A Mac az Apple TV irányába küldi a képet, amely közel valós időben megjelenik a külső megjelenítőn.

A System Preferences / Rendszerbeállítások Displays / Kijelzők panel alsó részén található az AirPlay Display / AirPlay kijelző felnyíló menü, ahonnan kiválaszthatjuk a cél Apple TV készüléket. Szintén ez alatt van mód arra, hogy bekapcsoljuk a felső menüsoron megjelenő kijelző menüt, amelyből könnyebben tudunk AirPlay tükrözésre használatos kijelzőt választani.
Bővebben az Apple TV készülékről…
Bővebben az AirPlay Mirroring technológiáról…

©2009. MacMag.hu Cikk: Birincsik József
Frissítve: 2014. IIII. 5-6.; 2015. április 22. (Yosemite); 2019. április 14. [Night Shift; Mojave]; 2021. június 14. (Monterey)






 


     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: