Ben Knauss a PortalPlayer cég korábbi menedzsere, amely cég az Apple Computer segítségére volt az iPod megalkotásának kezdeti fázisában. Kanuss megosztotta a Wired magazinnal az ismereteit és emlékeit az iPod születési körülményeiről, a hibákról, amelyek majdnem leállították a fejlesztést, és a hihetetlen lépésekről, amelyeket az Apple elkövetett, hogy titokban tartsa.

Knauss elsődleges összekötő volt az Apple és a PortalPlayer között. Mint mondja, az iPod ötlete Tony Fadell-től származott, aki egy független alvállalkozó és hardver szakértő olyan referenciákkal, mint a General Magic és a Philips. "Tony ötlete az volt, hogy alkossunk egy MP3 lejátszót, csináljunk egy Napsterhöz hasonló fizetős zeneletöltő rendszert, és alakítsunk ki egy céget a termékcsalád köré. Tony-é volt az üzlet ötlete."

Apple 2001 elején alkalmazta Fadell-t, és egy 30 fős csapat irányítását bízta rá, "ami egy tipikus ipari tervező csapat" - mondja Knauss. Az üzleti egység tagjai között tervezők, programozók, mérnökök voltak. Fadell ma az iPod & Special Projects Group nevű divíziót vezeti az Apple-nél.

Fadell tisztában volt a PortalPlayer fejlesztéseivel, és tudott egy cigarettás doboz méretű lejátszóról, amelynek több prototípusa is elkészült már, "és igen csúnya volt. Úgy nézett ki, mint egy FM rádió sok-sok kis gombbal. A kezelőfelület tipikusan olyan volt, amit hardvermérnök logikával alkottak meg" - meséli Knauss. „A PortalPlayer vonzó volt az Apple számára, mert volt már egy operációs rendszerük a megtervezett hardverhez, ami nagy előny volt a sietős Apple-nek." Knauss elmondása szerint a későbbi termék alapjainak 80%-a már készen volt, amikor az Apple belépett a képbe.

Ezután sok változtatás és fejlesztés ment végbe, mert az operációs rendszernek igen sok hiányossága volt, és a hardver is csúnyának és kezelhetetlennek tűnt. Vagyis egy tipikus MP3 lejátszó volt kialakulóban - merevlemez alapokon. 12 jelentkező tolakodott a PortalPlayer-nél, köztük az IBM is, amely egy fekete színű, MicroDrive-os terméket szeretett volna kiadni.

Amikor az Apple bekerült a képbe, a PortalPlayer megszakította a kapcsolatot a többi érdeklődővel, és csak az Apple-lel működött tovább, és 200 amerikai és 80 indiai alkalmazott kezdett el az iPod tervein dolgozni. Az Apple leadta az igényeket, hogy milyen funkciókat szeretne a lejátszójában, köztük az akkor még kezdeti stádiumban lévő AAC és az Amerikában népszerű Audible hangoskönyv formátumok támogatásával. Az Apple tehát már ekkor tudta, hogy az eljövendő boltja AAC formátumban fog értékesíteni, és ehhez szükségessé tette a hardveres támogatást. És bár Fadell rendelkezett üzleti tervekkel, Steve Jobs már ekkor teljes mértékben újragondolta a későbbi iTunes Music Store terveit, vagyis már 2001-ben megvoltak azok az alapelképzelések, amelyek a mai bolt kialakítását megelőzték. „Ami érdekes, hogy amikor az iPod dolgai elindultak, Steve Jobs a figyelme 100%-át ennek a területnek szentelte" - mondja Knauss - „Nem minden terület kap ekkora odafigyelést a cég felső vezetőjétől, de ennek a munkának minden apró részletére odafigyelt Jobs."

Az Apple teljesen újraformálta a szoftvert, és Jonathan Ive elkészítette a termék designját, amely meghatározta a munka további folyamatát. Amikor az első prototípus elkészült, Steve Jobs folyamatosan ontotta az ötleteket és kifogásokat. "Alapkövetelmény volt, hogy három gombnyomással bármelyik dalt el lehessen érni. És kaptuk az utasításokat Steve-től: nem elég hangos, nem elég éles a hangzás, a menürendszer nem elég gyors.

Steve minden nap újabb és újabb észrevételeket közölt a termékkel kapcsolatban, amikor meghatározták a fejlesztés irányait." Knauss azt is elmondja, hogy az iPod ma azért ad olyan kegyetlen hangerőt, mert Steve Jobs részben nagyot hall, és azt akarta, hogy magasabb legyen a hangerő. Az első iPodban nem volt igény a FairPlay nevű másolásvédelmi technológiára, ami később nagyobb hangsúlyt kapott az iTunes Music Store ötleteinek továbbvezetésével. "A legelején nem volt másolásvédelmi megoldásra igény, mert az Apple úgy gondolta, hogy az visszavetné az eladásokat."

Az iPod prototípusait rendkívüli biztonsági körülmények között tárolták és szállították, nehogy idő előtt kitudódjon, hogy az Apple mire is készül. "Lezárt és lebélyegzett dobozokban szállították a terméket a különböző helyszínek között, és szándékosan elrontották az arculatot, hogy senki ne tudja még a tervezők közül sem, hogy hogyan is fog kinézni a végtermék. Más helyre helyezték a gombokat, ízléstelenül pozícionálták a görgetőt, csak azért, hogy a belső fejlesztők se tudjanak értékelhető információkat kiszivárogtatni."

A prodzsektet majdnem lefújta az Apple, mert a végső fázisban egy kellemetlenség lépett fel… "az iPod 3 óra alatt megzabálta az akkumulátorát - még akkor is, ha nem forgott a lemeze. 8 hétig dolgoztak a mérnökök, míg sikerült megoldani a problémát", és ez olyannyira meggyőzte az Apple-t, hogy többségi tulajdont vásárolt a PortalPlayer cégben.

Knauss az iPod piacra dobása előtt elhagyta a céget, mert úgy gondolta, a termék nem lehet sikeres. "Nyilvánvalóan hiba volt, de tovább kell lépni…" A 33 éves Knauss most a Microsoftnál dolgozik, amely cég éppen a közelmúltban jelentette be, hogy az Apple zenei divíziójával kíván versenyre kelni a saját minőségi sztenderdjei szerint.

A Wired magazin cikkére egyik említett cég sem reagált hivatalosan, de a PortalPlayer megerősítette, hogy Ben Knauss valóban olyan pozícióban volt, miszerint a rendelkezésére állhattak a cikkben elmondott információk.

Cikk: Leander Kahney, Wired News, 2004. július 21.

 



 

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: