Két hatalmas elefántfóka egymás hegyén-hátán, gumiszerű ruganyos puhaságú testük egyenként két tonna zsírszövettel burkolva egymásnak ütközik a küzdelemben. Néhány méterrel arrébb Drew Wharton filmes és a stábja megörökíti az összecsapást, és egyrészt azt figyelik, hogy elkapják a megfelelő snitteket, másrészt testi épségüket óvják a gigászok csatájában.
Drew Wharton filmje, az Egy fóka élete (A Seal's Life) bemutatja a Csendes-óceán egyik legkülönlegesebb és -figyelmreméltóbb lakójának életét, és nem nélkülözi a fentihez hasonlatos drámai képsorokat. A filmkészítés közben Wharton és csapata többször került halálközeli helyzetbe, legyen szó egy érdeklődő fehér cápával való közeli találkozásról, vagy egy durva tengerparti erőütköztetésről.
Amikor a kaliforniai Santa Cruz-ban székelő Mac alapú filmes, Wharton fejében megfogalmazódott a dokumentumfilm ötlete az északi elefántfókákról, egy szélesebb kép lebegett a szeme előtt. "Szerettem volna a film amolyan rétegjelentéseként felhívni a figyelmet az óceán világának megóvására és a környezetvédelmi feladatainkra. Miután közelebbről megismerkedtem az elefántfókákkal, hamar felismertem, hogy a lehető legjobb témát szolgáltatják ők a filmemnek."
Együttműködve a National Geographic Mission Programs, a NOAA National Marine Sanctuary Program és a California State Parks szervezetekkel, illetve kiegészülve Dr. Burney Le Boeuf tengerbiológussal, mint vezető tanácsadó, Wharton egy saját maga által finanszírozott filmet forgatott videó- és audió szakértők bevonásával több mint három éven át.
Az Egy fóka élete lenyűgöző nagy felbontású (HD) felvételeket tartalmaz, köztük emlékezetes víz alatti felvételekkel elefántfókákról és egyéb tengeri lényekről. "Ez egy olyan élőlény, amelyet sokunk egész élete során nem fog élőben látni. Az volt a célom, hogy elmondhassam, mennyire különleges állatokról van szó, amelyekről még senki nem készített átfogó dokumentumfilmet. De egyúttal azt is szerettem volna elérni, hogy a film a néző figyelmét felhívja bizonyos dolgokra, változások szükségességére az ember és az óceán viszonyában. Szerencsémre ezt sikerült elérnem."
Az elefántfókák a legnagyobb fókák a világon. A az északi faj hím példányai - amiket Wharton is filmezett - akár öt méter hosszúak és két tonna tömegűek is lehetnek. A nőstények karcsúbbak, ők csak 700 kilogramm körüli tömegre híznak fel. Az északi elefántfókák életük nagy részét egyedül töltik, és évente kétszer tesznek közel 8000 kilométeres körutat az északi Csendes-óceánon található mélytengeri táplálkozási helyük és a kaliforniai és mexikói partok között, ahol párzási időszakukat töltik, és ahol utódaiknak életet adnak.
Ezeknek az óriásoknak az élete több szempontból is befolyásolva lett az emberi tényező által - mind a múltban, mind a jelenben. A XIX. században tucatszám gyilkolták le őket a zsírjuk miatt, és kis híján a kihalás szélére kerültek az olajokban gazdag zsírszövetük miatt. 1890-re alig 20 példány maradt életben a világon belőlük! Napjainkra a populáció ismét 150 ezer körülire fejlődött fel, de mivel ez a létszám igen kis közösségből alakult újra, így a génállomány nem elég differenciált, és az állatok immunrendszere így nem kellően erős, túl sebezhetőek a fertőzésekkel és környezeti változásokkal szemben.
Az északi elefántfókák egyes csapatai természetvédelmi területeken élnek a csendes-óceáni partokon a mexikói Isla de Guadalupe-től a kaliforniai Point Reyes-ig egyedi látnivalót kínálva a turisták részére a San Francisco-i öböltől északra. Évente két alkalommal ezek az élő monstrumok felsorakoznak a partvidéken, és a kutatók általában megragadják az alkalmat, hogy többet tudjanak meg róluk.
"Otthonunkban, Santa Cruzban az a szerencsés helyzetünk, hogy a partunk az egyik elsődleges elefántfóka párzási hely" - mondja Wharton. "Emellett világklasszis tengerbilológusok dolgoznak a városban a Long Marine Laboratory alkalmazásában. Világelsők az elefántfóka kutatásban. Úgyhogy ez a film páratlan kapcsolatra épít. Volt szerencsénk például a kutatók egy részével együtt filmezni - voltaképpen együtt dolgoztunk velük, így első kézből tudhattunk meg információkat az állatokról."
Az elefántfókák filmezése nem kevés veszéllyel és technikai kihívással járt. "Hamar felismertük, hogy nem célszerű egy 2 tonnás, párzásra kész hím és választott hölgye közé kerülni a háremben. Ha el akar jutni egyik pontból a másikba, akkor eljut oda, és nem számít, hogy útjába esik egy filmes stáb. És ha épp harcos kedvükben vannak, nem hagynak sok esélyt az embernek. Szóval nem kevés tudomány és tisztelet szükséges az együttműködéshez."
A filmezés egy másik fontos szempontja a költséghatékonyság fenntartása volt. "Egy átlagos felvétel elkészítése egy három-négyfős csapat munkája volt. Szinte mindent Sony HDW-F900-as és Panasonic AG-HVX200-as kamerákkal rögzítettünk. Amellett, hogy olcsó volt a művelet, a kevés szereplős stáb révén minimálisan zavartuk meg a környezetet a munkánkkal."
Két vízalatti filmes is részt vett a produkcióban. "Óriási segítség voltak. A vízalatti felvételek helyszínén a látótávolság minimális, és a nagy számú fehér cápa révén nem kevés kockázatos pillanatunk volt."
A film narrátora Sylvia Earle, PhD. oceanográfus, szakíró és tanár volt, aki több mint ötven évet töltött a víz alatti élet felfedezésével és védelmével. "A forgatókönyvet kimondottan Dr. Earle-re alkottam meg. Tudtam, hogy ha Sylvia mondja el a történetet, az emberek figyelni fognak. Találkoztunk, és a MacBook Pro gépemen megmutattam neki néhány korai felvételt, és perceken belül sikerült meggyőzni, hogy részt vegyen a produkcióban. Abszolút profi, és öröm vele dolgozni. Nagy dolog volt, hogy részt vállalt a munkában, és ez az eredményen is látszik."
A HD digitális munkafolyamat alapja a macOS és a Final Cut Pro, amelyek a tengerparton MacBook Pro mobil munkaállomásokon, a stúdióban Mac Pro munkaállomásokon futnak. "Az Apple technológia nem kevés pénzt és időt takarít meg nekünk. Az egész munkafolyamat Mac alapú a felvételek digitalizálásától az utómunkáig. Az Egy fóka élete az elejétől a végégi Mac-en készült. Számomra nem is volt más elképzelés ezzel kapcsolatban."
A Mac egy alapvető eszköz Wharton dokumentumfilmesi munkájában, csakúgy, mint médiaszereplői és üzleti tevékenységében. "A cégem, a Wharton Media egy lábbal a web produkcióban, egy lábbal a HD film produkcióban van jelen. A videó utómunkákra kizárólag Mac-et használunk. Az Apple sok olyan terméket készít, amire profiként egyszerűen nem lehet nemet mondani. Nem kell kézikönyveket bújni. Épp úgy lehet használni a programokat, ahogyan arra szükség van. És ha többre van szükséged, tudod, hogy benne van a programban."
Az Egy fóka élete forgatása során Wharton a Final Cut Pro alkalmazásra épített, amelyet MacBook Pro mobil gépen futtatott a felvétel helyszínén az eredmények megtekintéséhez. "Egy Final Cut Pro-val felszerelt MacBook Pro géppel a hónam alatt jártam a forgatás helyszínét. A valós idejű HD visszajátszási képesség a forgatás helyszínén aranyat ért. Minden felvételt különböző képkocka sűrűséggel rögzítettünk: voltak gyorsított felvételek, lassított felvételek és idő csúsztatásos effektusok is. A Final Cut Pro-ban a MacBook Pro gépen végig tudtuk nézni a felvételeket pont úgy, ahogyan azok kinéztek, és láthattuk, ha valami esetleg nem úgy sikerült, ahogyan vártuk."
Az elkészült forrásanyag öt Mac munkaállomásra került. "Az utómunka stúdiónk öt hálózatba kötött Mac Pro-ból áll, amelyek Gigabit Etherneten kommunikálnak egymással, és egy Xserve RAID központi tárhelyhez vannak kapcsolva optikai kábelen keresztül."
A Final Cut Pro mellett Wharton legfőbb társa a QuickTime. "Mindent QuickTime formátumban rögzítünk és adunk át egymásnak: mozgóképet, grafikát, hangot és címfeliratokat. Az utómunka során a csapat QuickTime H.264-es tömörítésű anyagok segítségével készíti el a különböző vizuális effektus terveit a Motion programban. Akármi történik, ezeket a QuickTime formátumú anyagokat meg tudjuk osztani egymással, és fel tudjuk használni mindegyik programban, amellyel kapcsolatba kerülünk a munka során."
A film bemutatója a Monterey Bay Akváriumban zajlott 2007. júniusában. A DVD változat az Egyesült Államok néhány szakboltjában és akváriumában vált kaphatóvá, illetve internetes árusítás formájában az Amazonon keresztül.
Wharton reményei szerint a film révén a nézői sokkal fogékonyabbak lesznek az elefántfókák és az általuk képviselt környezeti témák iránt. "Ha egy osztály megnézi a filmet, és utána elbeszélgetnek róla, lehet, hogy valamelyikük tengerbiológus, természetvédő, oceanográfus vagy éppen természetfilm készítő lesz, ha felnő. Másrészt mindannyiunknak szerepet kell játszani abban, hogy hozzájáruljunk egy jobb holnaphoz - ha a film után páran lemennek a partra, és összeszednek néhány eldobott palackot, máris megérte a munkát."
http://www.whartonmedia.com/
Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: