A cikk részei
                          • Gyors kurzorfunkciók a billentyűzetről és rejtett billentyűparancsok
                          • Keyboard navigation / Billentyűzetes navigáció
                          • Text / Szöveg felület: rövidítések, helyesírás, idézőjelek
                          • Input Sources / Beviteli források felület
                          • Diktálás

A System Settings / Rendszerbeállítások program Keyboard / Billentyűzet panelnek meghatározó szerepe van a billentyűzet általános működésével, sebességével és extra funkcióival kapcsolatban, illetve a rendszerben elérhető billentyűparancsok testre szabása szempontjából.

A panel másként néz ki a MacBook termékvonal esetén, mert minden mobil Mac gépnek megvilágított billentyűzete van, így ott ezt a plusz funkciót is el tudjuk érni, ami természetesen a többi gép billentyűzete esetén nem elérhető. Amennyiben vezeték nélküli billentyűzetet használunk a géphez, annak akkumulátor állapotáról is tájékoztatást kapunk a panel tetején.



Az első beállítás a Key repeat rate / Billentyűismétlés, amelynek akkor van jelentősége, ha egy billentyűt nyomva tartunk. Mikor is fordul elő ilyen? Például a kijelző fényerejének szabályzásakor vagy a hangerő módosításakor. Ekkor nem nyomogatjuk a billentyűzetet, hanem nyomva tartjuk, és ha a leggyorsabbra van állítva a billentyű ismétlés sebessége, akkor igen sebesen, pillanatok alatt tudunk módosítást elérni, és nem kell több billentyű nyomással elérni a kívánt módosítást. Az egyik lehetősége a kikapcsolás (Off). Ilyenkor a nyomva tartásnál a gép soha nem fogja ismételni az adott billentyűt, egy lenyomásra csak egyet ugrik a fény- vagy hangerő szabályozó és csak egy betű íródik le, akármennyi ideig tartjuk nyomva a gombot. Ennek igazából kevés esetben van értelme, de a rendszer lehetőséget kínál rá a kimondottan lassan gépelőknek, akik másoknál lényegesen tovább tartanak lenyomva egy-egy billentyűt. Célszerű tehát a Fast / Gyors szélére húzni a csúszógombot. (Fontos tudni, hogy ez a beállítás szoros összefüggésben van a Delay Until Repeat / Ismétlés előtti késletetés beállítással, így azt is optimálisra kell állítani előzőleg.)

Az Apple mobil operációs rendszereihez hasonlóan az ékezetes formában is elérhető magánhangzók hosszú nyomva tartásának eredményeképpen megjelenik egy, a mobil eszközökre jellemző menü, amely révén az adott betű bizonyos ékezetes alakjait tudjuk kiválasztani. A funkció hasznos, ha például idegen nyelven írunk levelet, és olyan karakterekre van szükségünk, amelyek a magyar kiosztáson nem találhatók meg. Sajnos a funkció csak a magánhangzóknál működik, így például az ékezetekkel tarkított szláv nyelvek esetén nem vesszük hasznát, nem tudjuk elérni a cseh és lengyel ékezetes mássalhangzó karaktereket. A szolgáltatás megjelenése azt is jelenti, hogy ha egy betűt tartunk nyomva, akkor azt nem kezdi el ismételni a rendszer a gyorsra állított billentyűismétlés ellenére sem, ez a lehetőség csak a funkcióbillentyűkre korlátozódott. A nyomva tartásnál a betűk alatt számok láthatóak: ennek célja, hogy nem kell egérrel választanunk az alternatív karakterek közül, hanem számok lenyomásával is tudunk a magyar kiosztáson nem szereplő speciális ékezetes karaktert választani.

A másik alapvető paraméter a Delay Until Repeat / Ismétlés előtti késletetés, amely szorosan összefügg a Key repeat rate / Billentyűismétlés funkcióval. Ennek akkor van jelentősége, ha a gépet egy nagyon lassan gépelő felhasználó veszi igénybe, aki az átlagosnál több ideig tartja az ujját egy-egy billentyűn. Ilyenkor a rendszer vár némi időt, mielőtt elkezdi ismételni az adott billentyű funkciót. Miközben a Delay Until Repeat / Ismétlés előtti késletetés paraméter mondjuk Hosszú / Long, addig a Key Repeat / Billentyűismétlés paraméter lehet Gyors / Fast, ekkor a rendszer hosszabb várás után gyorsan kezdi el ismételni az adott billentyűt.

A gépet hatékonyan és gyorsan használók azonban mindkét paramétert a jobb szélső állásba (Fast - Short / Gyors - Rövid) húzzák: ilyenkor a gép nem vár szinte semmit egy billentyű ismétléséig, nincsen késés a nyomva tartott billentyű funkciójának első és többi működése között. A gyorsaság azért is praktikus, mert ha például szövegben mozgunk a kurzormozgató gombokkal, akkor egy gyorsan reagáló billentyűvel sokkal hatékonyabban tudunk haladni, kijelölni, navigálni.

Idevágóan néhány Mac-es kurzorfunkció és rejtett billentyűparancs:
Command + nyíl lefelé: dokumentum végére ugrás
Command + nyíl felfelé: dokumentum elejére ugrás
Command + nyíl balra: sor elejére ugrás
Command + nyíl jobbra: sor végére ugrás
Option + nyíl felfelé: egy lapnyi ugrás felfelé (az ablak tetejére)
Option + nyíl lefelé: egy lapnyi ugrás lefelé (az ablak aljára)
Option + nyíl jobbra: szó végére ugrás
Option + nyíl balra: szó elejére ugrás
A Shift és a nyilak segítségével kijelölni tudunk.
fn + Backspace: Előre törlés (Delete)
Control + D: Előről törlés (Delete)
Control + H: Hátulról törlés (Backspace)
Control + K: Sor tartalmának törlése a kurzor pozíción túl
Control + T: Kurzor utáni két karakter felcserélése
Control + A: Ugrás a bekezdés elejére

A System Settings / Rendszerbeállítások Keyboard / Billentyűzet paneljén található egy opció a MacBook Pro és MacBook Air tulajdonosok számára - ez az Adjust keyboard brightness in low light / Billentyűzet fényerejének módosítása gyenge fényben opció, amely bekapcsolása azt eredményezi, hogy sötétben a billentyű megvilágítás önműködően bekapcsol. Az alatta található csúszógombon a világítás erejét módosíthatjuk, valamint egy felnyíló menüből energiatakarékossági okokból megadhatjuk, hogy hány másodperc vagy perc után kapcsoljon ki a billentyű világítás, ha nem nyúlunk a számítógéphez.

Keyboard navigation / Billentyűzetes navigáció
A felhasználók egy része hatékonyabbnak érzi a munkavégzést, amikor az egér helyett billentyűzettel old meg bizonyos műveleteket: egy funkció bekapcsolása, egy csúszógomb állítása, egyes felnyíló menük elemeinek kiválasztása és hasonlók. A Keyboard navigation / Billentyűzetes navigáció szolgáltatás bekapcsolásával a párbeszédablakok gombjai között, akár a System Settings / Rendszerbeállítások elemein és számos egyéb helyen van módunk arra, hogy a Tabulátor, Space / Szóköz, Return / Sortörés és a kurzorgombokkal lépdeljünk a menükben, továbbá a szöveges menük egyes elemeit azok kezdőbetűjének lenyomásával tudjuk elérni.

Jobbra bemutató videó látható a témában, ahol megfigyelhető, hogy az egérkurzor egy helyben áll, míg a felületen különböző műveleteket végzünk billentyűzettel.

E felület alatt található a Keyboard shortcuts… / Billentyűparancsok… gomb, amely segítségével számos, a rendszerben működő billentyűparancs érhető el, kapcsolható ki vagy cserélhető le.

Első helyen itt a Launchpad & Dock / Launchpad és Dokk elemet találjuk, amelyek közül a dokk elrejtésének és megjelenítésének van egy általános és régóta használatos billentyűparancsa, a Command + Option + D. A Launchpad nem rendelkezik alapból billentyűparanccsal, de igény szerint beállíthatunk egyet, ha gyakran használjuk ezt a felületet.

A Display / Kijelző elem felesleges redundanciát tartalmaz, hiszen a Mac gépeken az F1 és F2 szabályozza a fényerőt, így felesleges a mobil gépeken és kis méretű Magic Keyboardon nem is létező F14 és F15 alkalmazása, amely csak a numerikus billentyűzeteken található meg.

A Mission Control / Vezérlőközpont három alapvető billentyűparancsát a System Settings / Rendszerbeállítások program Desktop & Dock / Íróasztal és Dokk panelén tudjuk szabályozni. Ennél azonban több beállítási lehetőség van, amelyek megismerésével fokozhatjuk a Mac használatának hatékonyságát. Ilyen ismeret például, hogy a Control jobbra és balra nyilakkal válthatunk a teljes képernyős alkalmazások és virtuális képernyők között, illetve a Control + 1, Control + 2 stb. parancsokkal az első, második, stb. virtuális képernyők közt.

Az FN + Q billentyűparanccsal a gyorsjegyzet funkciót érhetjük el, amely a Notes / Jegyzetek program felületén hoz létre jegyzetet.
Bővebben a Notes / Jegyzetek alkalmazásról…



Kevésszer merül fel az az élethelyzet, hogy nincsen a közelünkben egér, és mindent billentyűzetről kell elvégezni. Az Apple fejlesztői azonban gondoltak erre, és ha egy asztali gép mellé használat egér esetleg elromlik, akkor is tudunk alapvető feladatokat végezni - ezt megkönnyíti egyébként a fentebb bemutatott Keyboard navigation / Billentyűzet navigáció aktivitása.

A megnyíló párbeszédablak Keyboard / Billentyűzet részén találjuk a következő lehetőségeket, amelyek többnyire a Control billentyűvel érhetőek el, hiszen a Command általában foglalt a macOS billentyűparancsaira. (Itt kell megjegyezni, hogy alapértelmezés szerint a macOS a funkcióbillentyűket operációs rendszer funkciókra használja, vagyis a funkciógombokat tartalmazó billentyűparancsok esetén tipikusan az FN - újabban földgömb - jelölésű billentyűt is be kell nyomni.)
Control + F7: Change the way Tab moves focus / A Tab fókuszmozgatás módosítása - Ez a parancs vált a Tab billentyű navigációs működése között, vagyis hogy csak a szövegbeviteli mezők között váltson, vagy minden interfészelemet érintsen. Ha az egér működik, életünk gyorsabb, amennyiben csak a szövegmezők között vált. Egér híján azonban hasznos tudás, hogy minden állítható elemet érint.
Control + F1: Turn keyboard access on or off / Billentyűzetelérés be- vagy kikapcsolása - Azt a paramétert szabályozza, hogy az operációs rendszerben minden esetben működjenek a különféle, billentyű alapú navigálási képességek, például a betű alapú ugrás a menükben.
Control + F2: Move focus to the menu bar / Fókusz mozgatása a menüsorra - Ekkor az Apple menü kerül kiválasztásra, ahol a kurzormozgató gombokkal tudunk navigálni, és a Space / Szóköz gombbal kiválasztani egy-egy menüelemet. (Természetesen a menüelemeket billentyűparancsukkal is elérjük, amelyeket a rendszer használata során érdemes megtanulni.)



Control + F3: Move focus to the Dock / Fóksz mozgatása a Dokkra - Ennek a parancsnak a segítségével a dokk kerül kiválasztásra és járkálhatunk az ikonok között a billentyűzettel. Itt a nyilakkal tudunk jobbra és balra mozogni, a menüket pedig a felfelé nyíllal tudjuk megnyitni és a lefelé nyíllal bezárni, a Space / Szóköz billentyűvel pedig az alkalmazást elindítani.



Control + F4: Move focus to active or next window / Fókusz mozgatása az aktív vagy következő ablakra - Ezzel a billentyűparanccsal a rendszerben lévő ablakok között válthatunk. Hasonló, mint a Command + Tab billentyűparancs, de ez nem alkalmazás szemléletű, hanem az ablakok egymás utáni sorrendje alapján lépked.
Control + F5: Move focus to the window toolbar / Fókusz mozgatása az ablak eszközsorára: Amennyiben az abalknak van eszköztára, ezzel a paranccsal fókuszba tudjuk azt helyezni, és a Tab, Space / Szóköz, Return / Sortörés és a nyilak segítségével mozoghatunk köztük.
Control + F6: Move focus to floating windows / Fókusz mozgatása a lebegő ablakokba - Az egyes alkalmazások számos esetben használnak palettákat, vagyis lebegőablakokat, amelyek valójában nem igazi ablakok, mert ha átlépünk egy másik alkalmazásra, ezek eltűnnek, hiszen egy alkalmazás ablakához tartoznak. Ezekre léphetünk át a billentyűzet segítségével.
Command + Í (hibásan az angol Command + ' jelölés látható, de ez magyar kiosztáson nem működik): Move focus to next window / Fókusz mozgatása a következő ablakba - Ablakok közötti egyszerű léptetést tesz lehetővé, amennyiben egy programon belül több ablak is nyitva van. [Valamiért ez a klasszikus Hungarian / Magyar kiosztáson évek óta nem működik, de például a független fejlesztésű Hungarian Pro kiosztásnál megfelelően használható.]
Control + F8: Move focus to status menus / Fókusz mozgatása az állapotmenükre - Ezzel a paranccsal a felső menüsor jobb oldalán lévő elemekre ugorhatunk [Amennyiben valamilyen alkalmazás használja a helymeghatározást, akkor a rendszer arra a menüre ugrik, és onnan nem tud továbblépni, de ez vélhetőleg átmeneti hiba.]



Az Input Source / Beviteli források billentyűparancsának akkor van jelentősége, ha több kiosztást használunk. Az ős-Mac-felhasználók számára még ismerősek lehetnek azok az idők, amikor kötelező volt egy Western (ISO-Latin) jelölésű, tipikusan az angol kiosztást használni, nem lehetett a Central European az alapértelmezett. Az Apple azóta elképesztő mértékű fejlesztéseket hajtott végre, és immáron bármilyen Unicode kiosztás használható. Így tehát ha legalább kettő kiosztás van, azok között a váltásra szolgáló billentyűparancsot beállíthatjuk. Ez az ősidőkben Command + Space volt, amely napjainkban már a Spotlight kereső parancsa, tehát célszerű ettől eltérő parancsot beállítani a váltásra.

A macOS egyik zseniális képessége, hogy lehetőségünk van illusztrációs és oktatási célokra képernyőfotókat készíteni tartalmakról. Ezek parancsa gyárilag definiált és aktív, de igény szerint módosítható.
Command + Shift + 3: Képernyőfotó a teljes képernyőről vagy több képernyőről, ez alapértelmezés szerint néhány másodpercig a jobb alsó sarokban tartja a fotót, majd a Desktop / Íróasztal felületére készít egy Screenshot-dátum-és-idő.png fájlt.
Command + Control+ Shift + 3: Képernyőfotó a képernyőről a vágólapra
Command + Shift + 4: Fotó az egérrel kijelölt területről, ez alapértelmezés szerint néhány másodpercig a jobb alsó sarokban tartja a fotót, majd a Desktop / Íróasztal felületére készít egy Screenshot-dátum-és-idő.png fájlt.
Command + Shift + 4, majd a Space / Szóköz lenyomása: Fotó egy ablakról, palettáról, menüről
Command + Control + Shift + 4: Fotó az egérrel kijelölt területről a vágólapra
Command + Shift + 6: A Touch Bar lefényképezése, ha van a gépben ilyen hardver
Command + Shift + 5: A Screenshot / Képernyőfotó alkalmazás indítása és a beállítási felület megjelenítése, amely segítségével például időzített képernyőfotót vagy videót is készíthetünk. E cikk illusztrációi ezzel a módszerrel készültek.



A Services / Szolgáltatások olyan területe a macOS rendszernek, amely közelebb áll a régi Mac felhasználók értékrendjéhez, mint az iPhone irányából a Mac felé forduló felhasználókéhoz. A szolgáltatások átszövik az operációs rendszert, és számos területen tudjuk hatékonyabbá tenni az életünket a segítségükkel, de előfordul, hogy olyan ritkán vennénk igénybe egy-egy szolgáltatást, hogy mire használjuk, már el is felejtjük a parancsukat, és inkább több lépésben csináljuk meg azt, amit amúgy egy lépésben tennénk meg.

Érdemes átnézni a kínálatot, és felfedezhetjük, hoyg a Services / Szolgáltatások révén több alkalmazás együttműködésének gyümölcseit alakíthatjuk billentyűparancsokká. A felületen találhatóak fejlesztői szemléletű funkciók a Developement / Fejlesztés gyűjteményben, különféle, fájlokkal és mappákkal kapcsolatos műveletek a Files and Folders / Fájlok és mappák gyűjteményben, általános funkciók, mint kitömörítés a General / Általános gyűjteményben, böngészőtartalmakkal kapcsolatos képességek az Internet felületen, bizonyos tartalmak levélben küldését segítő parancs a Messaging / Üzenetváltás listán, fényképekkel kapcsolatos lehetőségek a Pictures / Képek válogatásban, a Dictionary / Szótár, a Safari böngészőben való Google keresést vagy éppen helyi Spotlight keresést kínáló opciók a Searching / Keresés pontban, a platformfüggetlen Make PDF funkció a Shortcuts / Parancsok felületen, és végül számos, kijelölt szöveggel kapcsolatos képesség a Text / Szöveg alatt.

Hasznos lehet billentyűparancsot rendelni például a kijelölt szöveg emailben elküldését kínáló szolgáltatáshoz, amely révén például egy Safari böngészőben talált érdekes írást a másolás, programváltás, új levél nyitás, beillesztés négy lépése helyett egy lépésben beilleszthetünk egy ablakba.



Szintén praktikus az, amikor a kijelölt szövegből tudunk létrehozni egy új TextEdit / Szövegszerkesztő ablakot - ennek például praktikusan a Control + T parancsot lehet megadni, és így egy kijelölt szöveget a macOS egyszerű szövegszerkesztőjébe illeszthetünk be, amelyhez megnyílik a TextEdit / Szövegszerkesztő program, ha az nem fut, és benne egy új ablak, amelybe belekerül a más forrásból kijelölt szöveg, amelyet természetesen a rendszer önműködően kimásol előbb.

Hasznos és jó szolgáltatások érhetőek el itt, amelyek bármelyikét a Mac-en végzett munkánk szolgálatába tudjuk állítani, és fontos tudni, hogy egy-egy telepített program számos szolgáltatást is hoz magával - mint a képernyőfotókon is látszik, a BBEdit forráskód szerkesztő is szerepel több funkcióban.

A billentyűparancsot egyszerűen a sor végén tudjuk megadni dupla kattintással és a billentyűparancs lenyomásával. Ha a kiválasztott parancs ütközik, arról természetesen tájékoztat a rendszer, és ehelyett másik parancsot érdemes választani.



A következő beállítás a Spotlight kereső, amelynek billentyűparancsa állítható be. Alapértelmezés szerint ez a Command + Space, amely a felhasználók többségének megfelelő. A régebbi felhasználók a Command + Space segítségével billentyűkiosztások közt váltottak, és ezek ütközése miatt valamelyiket meg kellett változtatni. Mivel a Spotlight használata sokkal gyakoribb, mint a több billentyűzetkiosztásé, ezért célszerű utóbbinak új parancsot beállítani az Input menu / Beviteli menü részen, de ha ortodox módon ragaszkodunk a régi kiosztáshoz, akkor a Spotlightot használhatjuk a nagyító menüelemre bökéssel, vagy a Finder felületén a Command + F paranccsal is.

Az Accessibility / Kisegítő lehetőségek felületén néhány idevágó parancsot szabályozhatunk és érhetünk el, illetve tanulhatunk meg: Ezek közül egyedül a Command + Option + 8 az, amely említést érdemel, mivel a többi angolszász szemléletű parancs, és a magyar billentyűzeten például visszafelé perjel nincsen, az további billentyűkombinációk használatával érhető el, így ennek megtanulása nem életszerű. Természetesen kicserélhetjük ezeket a parancsokat másra, de ügyelve arra, hogy ne legyen ütközés.

Tipp: Az Accessibility / Kisegítő lehetőségek felületet bemutató írásunkban javasolt a nagyításra a Control + egér görgetés művelete, amellyel finoman és egyszerűen tudunk nagyítani a képernyőn.

Lehetőségünk van alkalmazás szintű billentyűparancsok megadására is. A plusz és mínusz jelekkel tudjuk ezeket megadni, illetve a parancsok előtti pipákkal tudjuk deaktiválni a rendszer különböző billentyűparancsait, amelyeket gyárilag definiált az Apple. (A Restore Defaults / Alapértékek visszaállítás opcióval mindig vissza tudjuk állítani az eredeti, gyári beállításokat.)



Az iWork csomag szövegszerkesztője, a Pages kapcsán például alapvető hiányosság - ahogy egyébként több más Apple programnál -, hogy az Export… / Exportálás… menü egyetlen eleme sem kapta meg a Command + Shift + E billentyűparancsot, noha az nincsen fenntartva semmilyen más funkció számára. Aki a Pages-ben rendszeresen hoz létre EPUB formátumú tartalmakat, annak különösen hasznos lehet egy billentyűparancs a File / Fájl > Export… / Exportálás… menü EPUB… almenüjére, amellyel ezáltal egyetlen paranccsal tudunk EPUB formátumban exportálni, azaz Books / Könyvek alkalmazásban olvasható könyvet létrehozni.



Szerencsére a rendszernek ezzel az okos funkciójával csak fel kell venni a listára a Pages programot az App Shortcuts / Alkalmazás parancsok alatt. Itt a plusz jelre kattintva az Application / Alkalmazások felnyíó menüből tudjuk kikeresni a Pages programot. Ha kiválasztottuk, meg kell adni annak a menünek a pontos nevét, amelyhez parancsot kívánunk adni. Ezt betű szerint pontosan kell megadnunk, tehát nem elég az "epub" felirat, hanem úgy kell, ahogyan a File / Fájl menü Export / Exportálás almenüjében szerepel: "EPUB…", majd a billentyűparancs megadására szolgáló mezőben csak le kell nyomni azt a parancsot, amelyet használni szeretnénk (Command + Shift + E). A parancs megadását követően az Add / Hozzáadás gombra kattintva tudjuk véglegesíteni az új prancsot, és a Pages dinamikusan frissül, már használhatjuk is az EPUB exportálás billentyűparancsát.



A Shortcuts / Billentyűparancsok sokak számára alapvető része a Function Keys / Funkciógombok nevű felület, amelyet főként a PC-ről áttért felhasználók hiányolnak a rendszerben.

A Use all F1, F2, etc. keys as standard funkcion keys / Az összes F1, F2 stb. billentyű használata szabványos funkciógombokként beállítás alapból ki van kapcsolva, ám aktiválása esetén hatással van arra, hogy a billentyűzet felső sorát képező funkcióbillentyűk milyen feladatot látnak el: az macOS által meghatározott feladatokat (fényerő, hangerő, diktálás, keresés, billentyűzet világítás stb.), vagy egyes programok által definiált szoftveres feladatokat. (A legtöbb program már nem él a funkcióbillentyűk lehetőségeivel, és ezeket meghagyták az Apple számára hardveres funkciók elérésére.)



Azok számára, akik specifikus kreatív szoftverekkel vagy animációs eszközökkel dolgoznak, elengedhetetlenek a funkcióbillentyűk, mivel azokra különböző feladatok vannak programozva. Nekik célszerű bekapcsolni ezt az opciót, mivel így a szoftverek által definiált feladatot látja el a gép. Ez persze nem zárja ki a hardveres és rendszerfunkciók használatát sem: erre a célra van az Apple mobil számítógépeken és az Apple billentyűzeteken az fn - újabban földgömb - gomb, amely a mobil gépeken és a kis méretű Magic Keyboard billentyűzeten bal oldalt lenn, a numerikus billentyűzeten jobb oldalon a célbillentyűk között található. Lenyomva a funkciógombok másik funkcióját érjük el - legyen akár kipipálva a System Settings / Rendszerbeállítások programban a fentebb említett opció vagy sem.

A párbeszédablak legalsó eleme a Modifier Keys… / Módosító billentyűk feliratú gomb, amely révén az Apple a korábbi Windows felhasználóknak is kedvez. Ők például a szóköz mellett szokták meg az Option billentyűt, és számukra a Control a parancs billentyű. Ennek az ablaknak a segítségével ezt szabadon felcserélhetik igényeik szerint. Például beállíthatják, hogy a Control billentyű funkcionáljon Command / Apple billentyűként, és így a parancsbillentyűknél a megszokott Windows-os parancsokat alkalmazhatják. (Ezt nem célszerű egyébként megszokni, mert a menük feliratai és a dokumentációk parancs leírásai természetesen külön hivatkoznak a Control, Command, Option billentyűkre, így a keveredés csak nehezíti az átállást.) Életbevágó lehet olyankor is ez a tudás, ha valami folyadékkár éri a billentyűzetet, és például nem működik a Command vagy az Option, és ezeket a ritkán használt Control és FN helyére kívánjuk beállítani.



Text Replacements… / Szövegcserék… - okos rövidítések, automatikus csere

A Mac felhasználói élményének egy igazán kiváló eleme, hogy bizonyos betűsorokat a rendszer képes kicserélni. Ennek három lehetséges felhasználási területe van: Lehetőségünk van arra, hogy forradalmasítsuk a gyakori elírásaink kezelését, és többé ne kelljen a publikálás után belenyúlni a kész műbe, amikor valaki más jelzi az elírás tényét. Egyes speciális karaktereket, amelyeket csak nehézkesen tudunk a szövegbe helyezni, valamilyen képlettel helyettesítve elérhetjük. Illetőleg bizonyos gyakran leírt, nagyon hosszú szövegeket pár betű legépelésével önműködően a hosszú szövegre cserélje a rendszer.

Az elírások aljas dolgok: a kezünk észrevétlenül írja le a hibás szöveget, a szemünk pedig megszokásból átsiklik fölötte. Az macOS azonban képes arra, hogy a Cocoa alapú alkalmazásokban végrehajtsa a hibajavítást anélkül, hogy észrevennénk. Tegyünk fel, hogy gyakori jelenség, hogy a "hogy" szócskát hoyg formátumban írjuk le. Ha itt megadjuk a listán az elírás párokat, akkor a rendszer képes arra, hogy automatikus javítsa a hibát, ha azt véletlenül elkövetjük.

Ez a megoldás természetesen nem csak hibák kijavítására szolgál, hanem praktikus rövidítésékre is: például a System Settings / Rendszerbeállítások programról szóló cikksorozat írása során elképesztő mennyiségű idő lett volna minden alkalommal leírni, hogy System Settings / Rendszerbeállítások, ezért aztán az "ssrb" betűk egymás utáni sora esetén az operációs rendszer a támogatott alkalmazásokban kicseréli ezt a betűsort a kívánt, hosszabb szövegre. De hasonló módon szerepel az Apple számára processzorokat gyártó TSMC hosszú neve, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company is, amely szintén borzasztó hosszú, így a "tsmcé" betűk egymásutánja erre cserélődik. Hasonlóan előnyös A kis herceg szerzőjének nevéhez hasonló bonyolult idegen nevek helyes leírásának célzásra: az "exup" kifejezésre a Mac behelyettesíti az Antoine de Saint-Exupéry szöveget, és biztosan helyesen és pontosan írjuk le így a nevet. Természetesen figyelni kell arra, hogy ne értelmes, másutt is szereplő szavakat adjunk meg ilyen cseréknél, hanem olyasmit, amit más esetben nem írnánk így le. A rendszer egyébként gépelés közben lebegőablakként feldobja a csereszvöeget, és csak a szóköz lenyomása után helyezi bele a tartalomba, vagyis van lehetőségünk a hosszú szöveg helyett a rövidítést szerepeltetni. Alapvetően hatékonyságnövelő megoldásokról van tehát szó, amelyek a gépelés minőségét és gyorsaságát fokozzák.



A harmadik variáció, amikor például a copyright, registerd trademark vagy a publishing right reserved jelzéseit szeretnénk szerepeltetni, és a (c) karaktersort ©-re, a (r) karaktersort ®-re cseréli a rendszer. Szintén használható a billentyűzeten nem szereplő karaktert tartalmazó név helyes leírására a megoldás, hiszen ha találunk egy megfelelő rövidítést, akkor az idegen nyelvű billentyűzetről egyszer helyesen beírt nevet tudja behelyettesíteni a rendszer. Így például Verebélÿ László családnevének utolsó karaktere nem szerepel a magyar alfabetben, de ha megtaláljuk egy másik kiosztáson az ÿ karaktert, akkor a szövegcseréknél rögzíthetjük, és egy megfelelő rövidítéssel minden gépelésnél cserélhetjük a betűsort a helyes névre.

Input Sources / Beviteli források



A Keyboard / Billentyűzet panelen találjuk a különféle lokalizált billentyűkiosztások bekapcsolásának és kiválasztásának lehetőségét. Az Input Sources / Beviteli források felületen az aktív billentyűkiosztások közül válogathatunk, ki- és bekapcsolhatunk kiosztásokat, illetve aktiválhatjuk a beviteli menü (Input menu) megjelenítését a felső menüsoron - ennek eredményeként kicsiny zászló jelzi, hogy éppen melyik billentyűkiosztás aktív.



Itt nem csak a zászlók jelennek meg, hanem egyfajta előnézete az adott billentyűkiosztásnak. Ez segíthet eldönteni, hogy szükségünk van-e az adott variációra a billentyűkiosztásból. (Ez elsősorban az olyan nyelvek esetén bír jelentőséggel, amelynek többféle kiosztása is van.)

Az aktivált billentyűkiosztások közül a felső menüsoron tudunk váltani, illetve lehetőség van e célra billentyűparancsot is aktiválni. (Ahogy fentebb említésre került, az ősi időkben ennek Command + Space volt a parancsa, amely napjainkban a Spotlight keresőt nyitja meg.)

Az Input Sources / Beviteli források felület felajánl még egy beállítást, mégpedig a nyelv érzékelés alapján való önműködő billentyűkiosztás váltást (Automatikus váltás egy dokumentum beviteli forrására). Ez nyugati nyelvek esetén remekül működik, a magyar nyelvet azonban nem ismeri fel a programok többsége, a rendszer hajlamos angolra váltani a billentyűzetet magyar szöveg esetén is, amely eléggé zavaró, így ezt a funkciót nem ajánljuk.

Hasonlóan kevésbé előnyös az önműködő helyesírás javítás (Correct spelling automatically / Helyesírás automatikus javítása).

Hasznos képesség viszont, hogy a pont utáni szavakat a rendszer képes alapból nagybetűvel kezdeni (Capitalize words automatically), és zseniális fejlesztés, hogy dupla szóköz hatására a rendszer pontot tesz a mondat végére. Ez a nagy kezdőbetűvel párosítva sok-sok felesleges kézmozdulatot spórol meg a sokat gépelők számára (Add full spot with double-space / Pont beszúrása dupla szóközzel)!

Beállítható a felületen a helyesírásellenőrzés. A macOS néhány éve már tartalmaz magyar helyesírásellenőrzőt, így nem szükséges letölteni a korábban utólagosan standard kiegészítő MagyariSpell megoldást, amely nyílt forráskódú alternatívaként biztosított ezt a képességet a rendszer számára. A magyar helyesírásellenőrző egyelőre szavakat tartalmaz, de nem tud nyelvhelyességet ellenőrizni, és nem ellenőrzi, hogy értelmes-e a leírt mondat. Számos nyugati nyelven már ez a képesség is adott a rendszerben.

Szintén a sokat gépelők életét könnyíti meg bizonyos írásjelek okos kezelése: A Use smart quotes and dashes / Intelligens idézőjelek és kötőjelek használata képesség révén a rendszer a macskaköröm formátumú idézőjelek helyett szép hajlított idézőjeleket alkalmaz, ám ne feledjük, hogy a magyar idézőjel eleje lenn, vége fenn található, amely parancsa az Option + V és Option + B betű. Ezek megjegyzése sokat javít a helyes írásjelek használatában a magyar nyelvű gépelésnél. Az intelligens kötőjel lényege, hogy dupla kötőjel begépelésekor a rendszer gondolatjelet hoz létre.

A következő sorban az Apple azokra is gondolt, akik nem szeretnék megjegyezni a magyar idézőjelek billentyűparancsát, és módot ad arra, hogy az angolszász macskaköröm Shift + 2 billentyűparancsával kirakott jelzésből annak lezárásával a rendszer intelligens módon „” formátumú idézőjelet hozzon létre, vagyis a helytelen írásjel használat végeredménye helyes írásjel lesz.

Ugyanez a funkció ismételhető meg az aposztróf esetén, amely helyett szintén másféle formátumot állíthatunk be.



Diktálás
Azon felhasználók számára, akik rendszerint alkotnak szöveges tartalmakat, azaz cikket, tanulmányt, dolgozatot, novellát írnak, rendkívül hasznos funkció a macOS operációs rendszerbe épített diktálás, amely a Yosemite verziótól kezdődően a magyar nyelvet is támogatja, méghozzá egészen jó minőségben - összhangban az iOS és iPadOS rendszerekkel.

A diktálás a Mac-en még kiforrottabb, hiszen akár internet kapcsolat nélkül is használhatjuk. Érdekes újfajta megközelítés lehet a szövegírók számára, hogy hallják, amit leírnak, vagyis az írásos mondanivaló ténylegesen elmondásra kerül, ezáltal sokkal kritikusabban tudjuk azt átgondolni, megszerkeszteni, az élő beszédre, felolvasásra alkalmassá tenni.

A funkció beállításait a System Settings / Rendszerbeállítások program Keyboard / Billentyűzet felületének alsó szekcióján tudjuk finomhangolni. Itt be tudjuk kapcsolni a diktálást, és ki tudjuk választani a magyar nyelvet. Ekkor egy kicsiny kiegészítőt tölt le az operációs rendszer, hogy ismerje a magyar nyelvű diktálás funkciót. A diktálással kapcsolatosan egy fontos adatvédelmi tény, hogy a rendszer feltölti az Apple szerverére a Contacts / Kontaktok (címtár) programunk adatait. Ennek célja, hogy a rendszer felismerje a neveket is, amelyeket diktálunk. Korlátja pedig, hogy nem lehet kikapcsolni ezt a funkciót, vagyis ha aktiváljuk a diktálást, azzal hozzájárulunk ahhoz, hogy ezen személyes adataink az Apple szerverére töltődnek. Az Apple természetesen azt írja, hogy az adatokhoz senki nem férhet hozzá, de a Közellenség című film leforgatása óta mindenki maga dönti el, hogy bízik-e az ilyen adatok tárolásának biztonságában vagy sem.

Fontos dolog még, hogy a diktálást milyen billentyűparanccsal indítjuk meg: a Shortcut / Billentyűparancs felnyíló menüből tudunk választani a gyárilag definiált megoldások közül - például az fn billentyű dupla lenyomása -, illetve a Customize… / Testreszabás… paranccsal egyedi billentyűkombinációt is tudunk megadni. (A billentyűparancsot a panel felső részén is láthatjuk és állíthatjuk.)

A diktálást bármilyen kontextusban kezdeményezhetjük a rendszerben, ahol szövegbevitel van - legyen ez a TextEdit / Szövegszerkesztő vagy Pages alkalmazás, egy Safari űrlap, egy Mail programban írni kezdett levél, vagy akár egy Messages / Üzenetek beszélgetés. A parancsbillentyűk lenyomására megjelenik egy kis mikrofon ikon, amely mutatja, hogy hová fog kerülni a diktált szöveg, és a rendszer máris hallgat ránk.

A funkció egészen remek, de a tökéletestől nagyon messze áll. A legjobb eredmény érdekében úgy kell beszélnünk, ahogyan egyébként is célszerű lehet: jól artikuláltan, tagoltan, érthetően. A halk, kevésbé tagolt beszédet lassabban és kevésbé pontosan ismeri fel a program, de némi próbálgatás után viszonylag hamar felismerhetjük, hogy mennyire remekül használható ez a funkció. Az írásjeleket egyszerűen bele kell diktálni a szövegbe: „Talpra magyar vessző hí a haza felkiáltójel Itt az idő vessző most vagy soha felkiáltójel Rabok legyünk vessző vagy szabadok kérdőjel Ez a kérdés vessző, válasszatok felkiáltójel” - Ilyen formában. Mivel az írásainkat amúgy is átolvassuk, az esetleges írásjelek hiánya vagy az apróbb elírások a diktálás után is javításra szorulhatnak. De ilyen a gépelésnél is előfordul, tehát ez nem jelent érdemben többletmunkát.

Ahogyan a bevezetőben is szóba került, egészen másféle élmény például egy előadást úgy megírni, hogy közben halljuk is saját magunkat. Ilyen formában akár elsőre lehetőségünk van olyan szöveget írni, amely visszahallgatva is jó, és nem fordul elő, hogy az írásban jónak gondolt szöveg esetleg élő szóban kevésbé élmény.

A macOS a magyar nyelvű diktálás képességével igazán remek plusz funkciót ad, tovább fokozva a Mac hatékonyságának kiaknázását, és még egy olyan extrát biztosítva, amely révén az eredményre, és nem az alkotás folyamatára kell koncentrálnunk.

© MacMag.hu | Birincsik József
Billentyűzet: 2007.
Diktálás: 2014. 09. 07. 23:06
Frissítve: 2011. 07. 17. (10.7 & HU)
(macOS 10.9; Retina) 2014. IIII. 22.
2015. május 2-3. (Yosemite képek)
2023. február 17-19. (macOS Ventura)

 



 

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: