A Motion mozgó grafikus szerkesztő programmal számos igazán izgalmas produkció valósítható meg. Ezek egyik érdekes területe, amikor életet viszünk egy állóképbe. Ebben az írásműben egy régi térképen rajzolódik be egy vasútvonal szépen időzített módon animálódva, amelyet aztán felhasználhatunk akár önállóan, akár a Final Cut Pro felületén valamilyen mozgókép részletként, de akár a Motion programban is további műveletre.

A Motion produkció összetett, olykor pepecselős is lehet, ahol sok esetben egyik lépés a másikra épül, így aztán nagyon fontos előzetesen tervezni. Mielőtt elkezdjük a folyamatot, célszerű részletesen átgondolni, hogy mit és hogyan szeretnénk megvalósítani, milyen nyersanyagokra van szükségünk, milyen mozgásokat tervezünk, azok hogyan függnek össze egymással, miként követik egymást, stb. A továbbiakban azt feltételezzük, hogy a nyersanyagok rendelkezésünkre állnak.

Ebben az oktatóanyagban a egy nagy méretű képen hajtunk végre animációt, így az első lépés a Motion indítása után az új Motion Project kiválasztása, és ott bizonyos beállítások végrehajtása.

A produkció méretét és képkocka sűrűségét már az elején be kell állítanunk, és célszerű az időt is előre meghatározni, mert később ezek módosítása vagy nem lehetséges, vagy több fájdalommal jár, mintha újra kezdenénk a műveletet - ahogyan fentebb említésre került, egymásra épülnek a lépések. A Preset (előbeállítás) felnyíló menüben találjuk a méret paramétert. Itt számos előre meghatározott méret opció közül válogathatunk, például az elterjedt 4K megoldást is megtaláljuk, alatta pedig a képkocka sűrűséget állíthatjuk be például 60 fps-re, ahogyan az iPhone készülékek rögzítenek.

Nagyon fontos, hogy a Motion produkció képkocka rátája azonos legyen annak a tartalomnak a képkocka sűrűségével, amelyben használni kívánjuk, mert eltérés esetén szaggatás, ugrálás lesz látható. Ha a produkció képkocka rátája alacsonyabb, mint amit a Motion felületén létrehozunk, akkor ki kell maradnia képkockáknak - például egy 30 fps filmben elhelyezett 60 fps mozgó tartalom minden második kockáját ki kell hagyni az alkalmazáshoz, amely miatt nem lesz szép folytonos a végeredmény. Így tehát ez a beállítás is kulcsfontosságú.

Mivel ebben a konkrét produkcióban egy hatalmas méretű térkép PNG tartalma kerül feldolgozásra, így a Custom… / Egyedi… opció segítségével jön létre a produkció, amely 60 fps és 60 másodperc lesz. (A végtermék szempontjából is fontos tudni, hogy mekkora méretekkel dolgozhatunk, mert például a H.264 formátumú exportálásnál kötöttek a méret típusok. Vagyis lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy mennyre fontos az előzetes tervezés és a lineárisan felépülő munkafolyamat.)



A produkció létrehozása után megjelenő Motion ablakba egyszerűen behúzhatjuk a felhasználni kívánt forrásanyagokat - akár az idővonalra, akár a Layers - Media - Audio felületre is. A produkció a beállításoknak megfelelő méretű és időtartamú lesz.

Érdemes már az elején egy mentést végrehajtani, amely során megismerkedhetünk a mentés lehetőségeivel: a mentési ablak alján található a Collect Media / Nyersanyagok összegyűjtése opció, amely alapból ki van kapcsolva (Off), de itt kiválaszthatjuk a Copy to Folder / Másolás mappába paramétert, amely révén a Motion bemásolja a nyersanyagokat, így ha azokat eredeti helyükről töröljük, akkor sem fog szétesni a produkció. Ennek igazából akkor van jelentősége, ha a létrehozott tartalmat később módosítani, finomítani, átalakítani szeretnénk. Amennyiben egyszeri produkcióról van szó, nem szükséges a nyersanyagok bemásolása. Ha azonban benne van a lehetőség a későbbi felhasználásra, változtatásra, akkor érdemes mappába menteni a nyersanyagokat, hogy ne kelljen őket esetlegesen újragyártani a későbbi igénynél.



A Motion a vászon közepére helyezi az importált képet - esetünkben a vászon mérete a kép méretét követi, vagyis nagy. Ennek célja, hogy a kész animáció később egy Final Cut Pro projektben mozgatható legyen.
A Final Cut Pro felületén való mozgatásról külön írásmű számol be…

A vászon méretét tetszőlegesen nagyíthatjuk, hogy jól láthassuk - ez a jobb felső sarokban lévő, százalékos értékek módosítását kínáló felnyíló menüből érhető el. Alapból itt a Fit (kitöltés) opció az aktív, vagyis mindig a Mac kijelző méretéből leképezett Motion ablak mérethez igazodik a tartalom, és kitölti a rendelkezésére álló helyet, egyik irányba sem lóg túl a látható felületen. E beállítás mellett azonban előfordul - mint a műben használt térkép esetén is -, hogy a megjelenés nagyon pici, és nem tudunk érdemi munkát végezni vele. Így a menüből választhatjuk a 100% vagy akár annál nagyobb méretet is.

A térképen történő rajzoláshoz a Bezier eszközt kell használnunk, amely a megjelenítő (Viewer) és az idővonal (Timeline) közötti gombsorban található. Ez alapból alakzatot rajzolna, de tökéletesen lehet vele vonalrajzot is készíteni. Ehhez csupán pontok sokaságát kell elhelyeznünk a görbületek változásához: a Bezier eszköz funkciójának lényege ennél a példánál, hogy két pontot egyenes vonallal köt össze. Amennyiben a rajzolaton sok az ív, több pontot kell elhelyeznünk.

Az egyszerűség kedvéért ennél a típusú térkép animációnál úgy sikerül a legjobban az eredmény, ha az elejétől a végégi érünk a pontozásnak, vagyis a teljes vonalrajzot elkészítjük egy nekifutásra. (Meg lehet oldani két vonalból is, de úgy bonyolultabb lesz az életünk, tehát jobb egyből.)



A nagyítás okán nem fér ki egy képernyőre a térkép, ám a kétujjas görgetés segítségével tudjuk lefelé mozgatni a tartalmat a Viewer felületén, vagy lentebb tudjuk húzni a térképet, ha egy részén már végeztünk a pontozással, és a fentebbi, még érintetlen részéhez szeretnénk hozzáférni. A térkép bonyolultságától és íveitől függően helyezhetünk el sok-sok pontot. (A térképet igény esetén „vadíthatjuk” a különböző pontokon feliratokkal, vagy a térképen lévő feliratok felvillanásával, képek megjelenésével az adott helyszínről. Ezeket mind-mind el tudjuk helyezni a Motion idővonalán, de ez az írásmű kifejezetten a térkép animálódását taglalja.)

Amint elérjük a Bezier eszközzel a megjelölni kívánt útvonal végét, egyszerűen csak eszközt kell váltanunk, vagy a Return / Enter billentyűt lenyomni. A Motion ekkor létrehoz egy alakzatot, amit sosem szerettünk volna, de nincsen gond, mert az alakzat belseje átálátszóvá tehető, hogy csak a körvonal jelenjen meg a produkcióban.



A Motion ablak bal oldalán lévő Inspector / Vizsgáló (Command + 3) felületen találjuk a Shape / Alakzat paramétert - amennyiben még mindig az alakzat van kiválasztva, és nem kattintottunk át a térképre. Ha netán átkattintottunk, akkor válasszuk ki az alakzatot balra a Layers / Rétegek felületen, vagy az idővonalon. Ekkor a Shape / Alakzat felületen választhatjuk a kitöltő szín (Fill) és a körvonal (Outline) paramétereiből. A Fill paraméter elől a pipát eltávolítva egyszerűen megszüntethetjük a fehér színű pacát, ami a térképünkön keletkezett, immáron a Bezier eszközzel rajzolt körvonalból nem erőltet alakzatot létrehozni a program.

Az Outline / Körvonal színét célszerű úgy kiválasztani, hogy az látványos legyen a háttéren - nem biztos, hogy az ízlésesen kiválasztott szép szín működik, simán lehetséges, hogy az amúgy nem vonzó élénk piros lesz a néző számára könnyebben érzékelhető.



Ugyanezen a felületen, az Outline / Körvonal alatt találjuk a First Point Offset és a Last Point Offset paraméter csúszógombjait. Ezek határozzák meg, hogy az animáció során az elejétől a végéig, vagy a végétől az elejéig történjen az animálás. Először próbáljuk ki, hogy melyik művelet mit csinál, illetve a kettő adott végpontba húzása esetén hogyan néz ki a mű! Ha megtaláltuk a megfelelő irányt, akkor az idővonalon picit érdemes bentebb mozgatni a lejátszófejet, hogy ne rögtön az elejétől induljon az animáció. Ennek azért van jelentősége, mert ha például egy áttűnést alkalmazunk, akkor az első pár pillanat nem érvényesül a maga teljes valójában, hanem részben áttetsző lesz, ezért érdemes egy kicsit eltolni az animáció kezdetét másfél másodperc környékére!



Ezen a ponton tehát az animáció még nem indult el a First Point Offset / Első pont eltolás és a Last Point Offset / Utolsó pont eltolás beállítás révén. Az írásműben létrehozott térkép esetén a vasútvonal rajzolata lentről indul, és észak felé halad, tehát mindkét paraméter a minimum értékre van húzva.

Amennyiben ez a beállítás aktív, akkor kulcskockát kell helyezni az Outline / Körvonal beállítás paraméter felületén a csúszógomb mögé: ez a kulcskocka rögzíti az aktuális állapotot, vagyis azt a helyzetet, hogy a Bezier eszközzel készített rajzunkból semmi nem látható.

Az idővonalon a lejátszófejet húzzuk a sáv vége felé - szintén az áttűnésekre tekintettel érdemes kihagyni másfél másodpercet, vagyis nem a legvégére, hanem attól picit visszább tenni a lejátszófejet. Itt a maximális értékre kell húzni a Last Point Offset / Utolsó pont eltolás csúszógombját. Ide már nem kell kulcskockát tenni, mert a Motion érzékeli a változást, és automatikusan végrehajtja a kulcskocka elhelyezését.

Az idővonalon megtekinthetjük a létrehozott animációt, ahol is a térképen végigfut a rajzolt vonal.



A produkció felhasználható a Final Cut Pro és más videós alkalmazásokban címanimációként vagy valamilyen önálló tartalomként. Ehhez a jobb felső sarokban lévő megosztás gombra kattintva megjelenő ablakban valamelyik Apple ProRes formátumban, a színeket és az átlátszó csatornát (Color + Alpha) exportálni szükséges. Ez olykor hatalmas méretű fájl lesz - az illusztrációként használt videó több mint 100 GB lett, pedig csak 1 perces, ám nagy a felbontása, és tömörítetlenül küldjük tovább a Final Cut Pro alkalmazásba. Ezért is célszerű videós munkákhoz nagy tárhellyel rendelkező számítógépet választanunk.

A kész művet exportálást követően megtekinthetjük a QuickTime lejátszóban, a Final Cut Pro alkalmazásban pedig kedvünkre használjuk. Köszönhetően a fájlokat mappába szervező mentésnek, később csinosíthatjuk, bővíthetjük a térképet, ha valamilyen többlet információt szeretnénk hozzáadni az animációhoz.



© MacMag.hu | Cikk: Birincsik József 2022. december 12-13.

 



 

     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: